Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
Bevezetés
Amennyiben a település időközben nevet változtatott, vagy más településbe olvadt, ezt az 1892., 1926. és 1973. évi hivatalos Helységnévtárakból vett adatokkal, jegyzetben jelezzük. Hasonlóképpen jelezzük azokat a községeket, melyek később váltak ki egy-egy nagyobb határú településből. Mint már fentebb utaltunk rá, ragaszkodva az eddigi hagyományokhoz, a teljes szöveget betűhíven közöljük. Megtartottuk tehát az eredeti helyesírási hibákat is, nemcsak a szabályosan régies alakokat. Sok gondot okozott viszont a - véleményünk szerint Békés megyében igen fontos - hosszú és rövid ékezetek megkülönböztetése. A derék jegyzők írása általában szép, könnyen olvasható volt, sokuk azonban erősen hadilábon állt a helyesírással, még inkább az ékezetek kitételével. Számos esetben egyértelműen megállapítható, hogy a gyors, kapkodó írás eredménye az ékezetek elmaradása vagy eltolódása (pl. eltolódása), vízszintes vonallá való összefolyása. Sok esetben nyilvánvalóan figyelmetlenségből eredő következetlenségekre bukkantunk (pl. Körözs-Körös,földek~ßldek, ugyanazon kéztől). Legtöbbször azonban a fő gondot az okozta, hogy az ékezetekről nem állapítható meg egyértelműen, hogy rövidek vagy hosszúak, éppen a fent említett következetlenségek miatt. Ezekben az esetekben, amikor az ékezet jellege kétértelmű volt, azt a mai írásmód szerint javítottuk. Mindezektől eltekintve néhány jegyző pontos, szép és következetes írásából valamennyire következtetni lehet ez akkori ejtésmódra is. A szövegben kiemelt szavak, mondatok a kéziratban aláhúzással szerepelnek. Magunk semmilyen más kiemelést nem alkalmaztunk, kivéve az aláírók neveit Az eredeti kéziratban jegyzetek sehol sincsenek, tehát folyamatos jegyzetszámozásunk nem keverhető. Törlés, javítás a helyneveknél nem fordul elő, a magyarázó szövegben pedig ezeket figyelmen kívül hagytuk. A rövidített szavakat feloldottuk (pl. v: vagy, sémi: semmi stb.) Néhány községtől két jelentés is származik. Pesty Frigyes ugyanis nem lévén megelégedve az első beadvánnyal, a gyűjtés megismétlését kérte. A két jelentésre jegyzetben utalunk, szövegben viszont a bővebbet, illetve csak az eltéréseket közöljük. Végezetül, mielőtt e kötetet útjára bocsátjuk, köszönetet kell mondanunk mindazoknak, akik létrejöttében közreműködtek. Mindenekelőtt a megyei levéltárnak, ahonnan a közzététel ötlete és a megvalósítás származik, Torma Istvánnak, aki az MRT IV/1. sajtó alatt levő anyagával és hasznos tanácsaival volt segítségünkre. Az illusztrációként közölt térképek Huszár M. 1822-ben készült kéziratos atlaszának egyes lapjai, eredetijét az Országos Levéltár őrzi. Választásunk azért erre a térképgyűjteményre esett, mert a múlt században készült kéziratos térképek közül a legrészletesebb úgy az egykori 12
