Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Bevezetés

mán kontinuitás elmélete, még mentesen minden újkori nacionalista eszmei háttértől. Az egyes helynevekhez gyakran fűztek kalandos etimológiai magyarázatokat, melyek erőltetettsége nyilvánvaló. Ezekre, illetve a helytálló etimológiákra jegyzetben utalunk a kérdésre vonatkozó legfontosabb irodalommal együtt. Mint már fentebb említettük, Békés megye mai területe a Helynévtár keletkezésének időpontjában további öt megyéhez tartozott. Az Arad megyei kötetben találjuk Almáskamarás, Elek és Nagykamarás községek jelentését. Békés megye küldte be Bánfalva, Békés, Békéscsaba, Csorvás, Doboz, Endrőd, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyula, Gyulavári, Kétegyháza, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény, Újkígyós, Orosháza, Öcsöd, Szabad-Szenttornya, Szarvas, Szeghalom, Szentandrás, Tótkomlós és Vésztő helyneveit. Sajnálatos, hogy az egykor Bihar megyéhez tartozott területről egyedül Körösnagyharsány helyneveit közölhetjük, így a gyulai és szeghalmi járások keleti részei a Hely névtárból - nem tudni milyen ok miatt - kimaradtak.

9 Csanád vármegye területéhez tartozott Apáca, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Pusztaföldvár, Kevermes, Reformátuskovácsháza, Kunágota, Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza és Tótbánhegyes. Csongrád megyéhez számították Békéssámsont, ott azonban hiába kerestük e községet.

10 Végül Heves vármegye községei között akadtunk Dévaványa helyneveire.

11 A Békés megyei kötetből egyedül Öcsöd helyneveit hagytuk ki, mivel ma nem tartozik a megyéhez, és már megjelent.

12 Közleményünkben tehát összesen 39 helység földrajzi nevei szerepelnek. Noha ez Békés megye mai településeinek (78) csak kerek 50 %-a, mégis azt kell mondanunk, hogy - a fent említett Bihar megyei részektől eltekintve - a helynévanyag teljes. Egy egész sor később alakult község hely névanyaga ugyanis a nagy határú mezővárosok dűlőnevei közt fellelhető. A megyehatárok változásáról és a Helynévtárban szereplő községekről a mellékelt térkép ad tájékoztatást, amelyen a községek sorszáma megegyezik a szövegben viselt sorszámukkal. Az egyes helységek anyagát betűrendben közöljük, függetlenül attól, hogy melyik megyéhez tartoztak a gyűjtés időpontjában. A közlésnél lehetőség szerint megtartottuk az eredeti tagolást, bekezdéseket stb. Ez alól csak azok az esetek képeznek kivételt (pl. Endrőd vagy Nagy harsány), ahol a szöveget helyigényes táblázatokba, illetve félhasábosan írták. Nem ismételjük meg az egyes kérdőpontoknál az újra meg újra kiírt kérdéseket, csupán azok sorszámát jelöljük. Tekintettel arra, hogy a kéziratban jelenleg csak a lapok vannak számozva, függetlenül attól, hogy írtak-e a hátuljára vagy sem, ezért mi is csak a lapszámot jelöljük a szöveg bal szélén. 11