Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
Jegyzetek
130. Sokkal inkább onnan, hogy valamely vár tartozéka volt, jelen esetben Zarándé. Vö. az 1230.évi adatot az előző jegyzetben, ahol annak birtokosaként említik. 131. Ezek a területek ma Romániához tartoznak. Vö. Scherer 1938. I. 29. 132. Vári határából ismert középkori helynevek: 1418: Fathelek possessio (Dl 37 695); 1438: arbor Eskwthfa, silva Fathelek, stagnant seu rivulum Meleer, stagnum Lapisreth, silva Olthuanzeke, stagnum Olthwaneer (Veress 1938, 13-14.); 1509: Banyahath, Halyagos, Zegere, Themerdek, Homorodhatb, Somkerek, Hozyokerek, Egedkereke, Hozyoerdew, Nagh Halas, Lapos Halas, Kezepdukkerek, Thisseskerek, Hzyokerek, Nagh Mogyorós, Zenth Peter Zygethe, Borsos Kerek, Epreshath, Nyesés vagy Weremhath, Hozyoberek, Medes, Nagh Zilagh, Borostbianus, Almand, Varyath, Kerely, Oltowan, Erdewkes, Kereserdew, Kerek rethath, Malomerdew, Keskeny Zilagh, Gwrola. (Veress 1938, 54.). 133. Az első jelentés 1864. május 4-én kelt, Szilágyi János bíró tanácsa előtt, Dede János jegyző által. Az 1-6. pontokban a válaszok egyeznek, a 7. pontban a dűlők közül csak az a-c jelűek, a szőlőskertek változatlanul, valamint a Határ halmok és Miké halom szerepelnek. 134. Neve egyes vélemények szerint onnan ered, hogy két temploma volt, de ez nem bizonyítható. (Kiss 1978, 332.) 1412: Keteghaz (Dl 9941); 1453: Kitheghaz (Dl 81 086); 1506: Ketheghaz (Veress 1938, 42.). Történetére lásd még Karácsonyi 1896. II. 180-183. 135. \$\%:Kemermes$yS. 10 711); 1467: Keuermes(Dl 16 555); 1506: Kebermes (Veress 1938, 42.); 1553: Kebermes (Veress 1938, 213.). A középkori település a mai falutól északra, a Bartahalom körül terült el. (Borovszky 1897, 277-279.) 136. A helynév török eredetű személynévből származik. (Kiss 1978, 332.) 137. A jelentést 1865.október 8-án szóról szóra megismételték. Az aláírók közül csak az esküdtek nevei változtak: Hevesi Tamás, Vintze Lajos, Kotroczo Tamás. A csanádi káptalan hiteleshelyi működésének megindulására és az első birtokba iktatásra vonatkozó adatok minden bizonnyal a szövegben említett levéltárból származnak. 138. Körösladány történetére lásd Karácsonyi 1896. II. 199-204. Ebben az alakban először 1580-ban jelentkezik, korábban Nadány volt a neve. A Ladány a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott egyik segédnép nevével azonos, itt azonban a későbbi névadás indítéka nyilvánvalóan más lehet. (Kristó-Makk-Szekfü 1974, 40.) Első említése 1220-ból származik, alesperesség székhelye. Egyes kutatók a besenyők településének tartják. (Györffy 1963, 511.) Lásd még Kiss 1978, 358. és MRT IV/1. 7/111. lelőhely. 139. Paphalma MRT IV/1.7/112. lelőhely. Szó sincs azonban kolostorról, a név bizonyára családnévből ragadt a halomra. 140. Kernye vagy Környe valóban középkori falu volt. (MRT IV/1. 11/113. lelőhely). 141. Területén a középkorban Károly nevű falu állt. (MRT IV/1. 7/88. lelőhely.) Először 1222-ben említik Carol alakban. Határából az alábbi dűlőneveket ismerjük: l326:Pakaz insula, Buzfoka, silva Ereztien, Sumbucus, Furregbaz, 1489: Morotva halastó. (Györffy 1963, 509., Karácsonyi 1896. II. 191-194.) 142. 1479-ben Süvöltő puszta, Méhes és Fás között a Fásderék volt a határ. Vö. MRT IV/1. 7/33. lelőhely. A Süvöltő nevű falu (vagy Süvöltény) neve először 1321-ben fordul elő (Györffy 1963, 512.). 1479-ben már puszta, de határait leírták, lásd 145. jegyzet. Vö. Karácsonyi 1896. II. 283-284. és MRT IV/1. 7/116. lelőhely. 143. 1221: Fas, tartozéka volt a Szilas nevű föld. (Györffy 1963, 506.); 1350: Lászlótövisse nevű telek és Szolga erdő (Juhász-Kristó 1973, 112.) 1479. évi határneveit lásd 145. jegyzet. 1467: Feyerih nevű föld szerepel tartozékai közt (Dl 16 555). Vö. Karácsonyi 1896. II. 102-105. MRT IV/1. 7/53. lelőhely. Vö. még Békés hasonló helyneveit. 144. Az ördögárok a szarmaták által az i. sz. 3. század közepén épített védővonal, mely az' 117
