Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

Emericus: Scriptores rerum Hungaricarum II. Bp. 1938. 578. A magyar szöveg: Rogériusz mester Siralmas éneke a tatárjárásról. Deák nyelvből magyarra fordította: Mészöly Gedeon. Bp. 1939. c. munkából való. 117. Pallosjog, vagyis a földesúrnak azon joga, hogy jobbágyai felett akár halálos ítéletet is hozhatott. 118. Ez a teljesen alaptalan nézet Anonymus krónikájától ered, aki a Kárpát-medencébe a 13. század elején beköltözött vlachokat (oláhokat) a római kori dákok leszármazottainak vélték. Anonymusnak ezt a „hagyományát" használta fel a 19. századi román nacionalista történettudomány a dákoromán kontinuitás elméletének kidolgozására. Vö. /. Tóth Zoltán: Magyarok és románok. Történelmi tanulmányok. Bp. 1966. Anonymus állításainak cáfolatát lásd Anonymus: Gesta Hungarorum. Pais Dezső fordítása elé Gyb'rjfy György által írt bevezetőben. Bp.1975, 14-17. 119. Minden bizonnyal az 193 l-ben Implom József által feltárt és a mai Epreskert utcában látható romokról van szó, melyek a 15. században épült ferences kolostor maradványai. Vö. Scherer 1938. I. 49-50. 120. A szeregyházi dűlőben a középkorban Szánna nevű település volt, melynek nevét a Szanazug őrzi. Templomát a 30-as években megtalálták és feltárták. (Scherer 1938. I., 26., 31.) 1403: Scanna (Veress 1938, 6.). 121. A mai Póstelek környékén több középkori falu nyoma is megtalálható: Ölyved, Vésze, Püski, Fejérem. (Lásd 65-66. jegyzetek.) Ebben az esetben nen tudni pontosan, melyikre gondoltak. 122. Gerla történetére és a ferences kolostorra lásd Scherer 1938. I. 33-34., Kristó 1970, 24—25., és e munka 57. jegyzetét. 123. Lásd a 65-66. jegyzetet és Scherer 1938. I. 31-33. 124. Ajtós szintén falu volt a középkorban, a mai város északnyugati szélén. 1418: Aythos (Dl 10 711); határnevei 1525-ben: Zarwasbatb, Zylosbath, Rorcbmabat, Kenderhath, Kenderhath lapissa,jyweswth, Hawashath, Rochima wegseiv hatha, Erdewgaroka, Komloshath, Korsohath, Gorsohel, Rawazlyk, Kazmanwege, custoskwthafelde, Kettheshalm alath in wtzeg, Nadashatha, Kenderzel Fertheye, Rekethyesfertheye, Naghreketthyes, Keyosrethe (Dl 31 048) 125. Ilyen benedek rendű apátság Arad megyében létezett (Györffy 1963, 173.). A Gyürkehelyen a középkorban Györké nevű falu állt. 1403: Gywrke(Veress 1938, 6.) 1412: Gerke(Dl 9941/; 1422: Gerke/veres 1938, 12/. Történetét és feltárt templomának alaprajzát lásd Scherer 1938. I. 39-41. 126. Fövenyes szintén középkori falu volt. Vö. 54. jegyzet és Scherer 1938. I. 35-37. 127. A helynévből kiindulva feltételezik, hogy Gyulamonostora bencés rendű szerzeteseké volt. Scherer 1938. I. 39. Ez azonban kevéssé valószínű, inkább a falu védőszentjére utal. 128. A Gyula határából ismert középkori helynevek: 1462: Czegedzegh (Dl 15 765); 1509: Cherfahe (Veress 1938, 53); továbbá egy sor falunév: 1230: Cracou, Scerbeth (Hazai okmánytár VI. 24-26.); 1403: Crakow, Zerheth, Isaak, Twrgon (Veress 1938, 6.), melyek pontos helye régészetileg nincs azonosítva, így Gyula határához való tartozásuk is bizonytalan. Szép számmal ismerünk középkori utcaneveket Gyuláról: 1511: Zegen wcza, ceco wcza, palotahel (Veress 1938, 18.); 1515: in piatea magna egy házatpapnozlyoya névvel illettek (Veress 1938, 62.); 1525: Nagwczya, Malomzeg, Santhawczya, Bythoryan, Salgo, Bagd, Karkowczya, Halas wczya (Veress 1938, 92-93.); 1553: Zent-Moricz uczája(Veress 1938, 204.); 1561: Cbapoucza(Veress 1938, 339.); 1563: Barátok ucza (Veress 1938, 218.). 129. 1230: Wary (Hazai okmánytár VI. 24-26.); 1403: Wary (Veress 1938, 8.); 1495: Wary (Dl 37 693). Középkori történetét lásd Karácsonyi 1896. II. 161-165. 116