Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

37. Povád első említése 1665-ből származik Poad Domb alakban. Korábbi források nem szólnak arról, hogy irt falu állt volna, noha a korai Árpád-korban biztosan volt valamilyen település a környéken, melynek 10-11. sz.-i temetőjét feltárták. {Trogmayer Ottó: X-XII. századi magyar temető Békésen. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1960-62. 9-38.) 38. Fás szintén település volt a középkorban. Lásd Körösladánynál és a 143. jegyzetet. 39. A Várzug egy középső bronzkori erődített telep:/. Banner~I. Bona: Mittel bronzezeitliche tell-Siedlung bei Békés. Fontes archaeologici Hungáriáé. Bp. 1974. A kamati vár elnevezés ugyanerre az objektumra vonatkozik, de - mint alább kiderül - a Kamutról ide menekült lakosoktól a 17-18. század fordulóján kaphatta a nevét, hiszen Kamut a határ ellenkező, Ny-i végében feküdt. 40. Tarhos 1954-ben vált ki Békésből mint önálló község. Középkori adatot nem ismerünk rá, és a 16-17. századi családnévvel való összefüggése sem bizonyítható. Vö. Kiss 1978,631.; és Jankovich 1979. 41. Bélmegyer a középkorban is falu volt. 1346: Megyer (Györffy 1963, 510.); 1369: Bélmegyer (Dl 36 825). Határnevei: 1370: Byngusd, Malomser, Siresd, Sikefasinteöve, Naduss, Bulchuskeerthe, Megyertelek, Thow, Horgaserdew, Keözeplelwskerth, Chercad, Belhidi jo erdei, Kykeiv; 1468: Farkas Ugh, Halaad, Magos marth, Inegseö Egthe, Fizes buzu töves, Huzu eleökert, Nagyfenyer, Bedekertbe, Cserhad és Nagy Gereblés erdők, Alvez, Nagykeserved, Eleökerthallya Pyngesd, malomer, Fastorog, Kiskerthbelyösallya, Seeresd halastavak (Haan 1870, 77.). Bélmegyer 1946-ban vált ki Békés határából. 42. Ludad neve már 1665-ben előjön. (Károlyi család levéltára 19. cs. 136. 111/Q.) 43. Verebest 1510-ben faluként említik. (Karácsonyi 1896. II., 334.) 44. Maksár 1620-ban Maxár alakban fordul elő. (Haan 1870, 220-230.) 45. Hidashát, Murvahely és Gyúr korábbi alakjait lásd a 28-29. jegyzetben. 46. Vö. 39. jegyzet. Kamut 1295: Kamawlth (Györffy 1963, 505.); 1419: Kamuth (Csánki 1890, 652.); 1515: Kyskamuth (Dl 22 714); 1656: Kamuit (Haan 1870, 249.). Határában előforduló helynevek illetve települések voltak még: Csal (Csapcsallya, Csap-Hegy esse, Csapszeg, Fald, vö. Karácsonyi 1896. II., 61-62.); 1295: Kamulther (Györffy 1963, 505.); 1393: Simonhalma (Karácsonyi 1896. II., 234.) 47. 1295: Chorna(Györffy 1963, 504.); 1415: Charna(Veress 1938, 9.). A 16. századvégéig biztosan lakott település volt. (Karácsonyi 1896. II., 62-63.) 48. Lásd 39. jegyzet. Békés egyéb ismert földrajzi nevei: 1419: Fabyanfuka (Veress 1938, 10-11.); 1467: Fabianfoka (Dl 16 555) 1515: Chapchallya predium, Chapzegh silva, campus Balathon (Dl 22 714); 1525: Fabianfoka határai: Sebestyenfyafoka, Sykondzeg, Agfeweny uth, Fewenyewth, Borosgyan, Borosgyan oldal, Zeleser (Dl 31 048); 1620: határjelei Doboz felé: Főlczege útja, Berczikebér, Füszeg, Óvár, Törsökös ér, Sebesfok, Maró ér, Beltzige uttya, Emlőstöly, Patrizsán, Kosdér oldal, Buzlikos Maró, Maxár, Molnár Pál kutya, Föld Égése szigettye, Fekete Sziget, Vaskapu Szigettye, Egerhegy, Komlosderék, Füzes Sziget, Szilkőtő, Vesztő Szigettye, Fiatalos Hegy, Fantsalfoka, Sebes ér, Borlinkás nevű domb, Maró erdő (Haan 1870, 220-230.); 1656: Predium Borosgian (Haan 1870, 249.); 1665: Deter, Csarna, Poad, Domb, Telek, Helei, LudadFásmelléki, Borosgyan. (Károlyi család levéltára 19. cs. 136. 111/Q.) A helynevek némelyike megtalálható Békéscsaba és Doboz határában is. 49. A váradi tüzesvaspróba-lajstromról van szó, melynek ma használatos legjobb kiadása: Karácsonyi-Borovszky 1903. A fent említett adat azonban nem Békéscsabára vonatkozik. (Györffy 1963, 504.) 50. 1332-37: Chaba(Györffy 1963, 504.). Történetére lásd Karácsonyi 1896. II., 50-57. és Kristó 1970,19-36. 110