Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Szülejmán szultán már 1566. március 14-én közölte a temesvári beglerbéggel, hogy a gyulai vár ostromának elérkezett az ideje.

l A beglerbég azonban hamarosan azt jelentette vissza, hogy várostromra alkalmas „badzsaluska" ágyúja mindössze hat darab van, ezért további erősítést kért. E sürgető kérésre a szultán április 15-én írt válaszában tájékoztatta arról, hogy a seregvezérnek kinevezett Pertev pasát 1500 janicsár élén előreküldte Temesvár felé és a szendrői béget is utasította, hogy két jó badzsaluska ágyút szállíttasson Temesvárra.

2 Bár a szultán már 1565 november derekán szétküldte a hadra kelésre és az élelem felvásárlására parancsait, hosszú halogatás után mégiscsak 1566. április 29-én indult el seregével Isztambulból.

3 Ahogyan a szultáni had is 1. Mühimmedefterleri, No. V., p. 453. őrhelye: Isztambul, BasbakanlikArsivi(Miniszterelnökség Levéltára). A „mühimme defterleri" (a fontos ügyek defteréi) a szultáni tanács jegyzőkönyvei voltak. Ezekbe másolták be a kiadott rendelkezéseket, melyekben majdnem mindig megismételték a vonatkozó ügyben a szultáni udvarba küldött előterjesztést, illetve jelentést. így sokszor pótolják számunkra mind a címzett előző jelentését, mind az arra megírt válaszlevelet, ami ma már szintén csak elvétve található meg. Korábbi kutatásaink során úgy véltük, hogy ezekbe a szultáni tanácsi jegyzőkönyvekbe a kiadott rendelkezések mindegyikét bemásolták, de valójában ez nem minden esetben történt meg. Például a Pertev pasa seregvezérré történt kinevezéséről és hadba indításáról szóló parancs másolatát a vonatkozó kötetben nem találtuk, hanem arról csupán a temesvári beglerbégnek küldött szultáni rendelkezés szövegéből szerezhettünk tudomást. Ez azért is különös, mert gyakran találhatunk példát arra, hogy ugyanannak a személynek ugyanazon a napon két külön levelet írtak, mert az ügyek intézését nem vonták össze. 2. Mühimme defterleri No. V., p. 521 3. Az Isztambulban követként tatózkodó Hosszútóthi jelentése szerint a szultán április 29én indult el (ld. Karácson I., Török történetírók, Bp. 1916, III., 72. oldalon a jegyzetet); ugyanezt a dátumot jegyezték fel az elindulás napjaként a szultáni tanácsi jegyzőkönyvbe, ld. Mühimme defterleri No. V., p. 570 és 549. 5