Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

kapta szolgálatai jutalmazásaként Nagybecskerek várost a körülötte fekvő pusztákkal és 12 falut. Időközben tekintélyes alapítványt létesített ezekből, így például 1573-ban a következőket: „A temesvári vilajetben a csanádi szandzsákban, Becskerek városban a Béga nevű folyón négy kőre járó malmát, azután az említett Becskerek környékén fekvő Elemér nevű falut, azután az említett helyen levő Szőllős nevű földet, azután az említett határban legeltetett kétezer-ötszáz darab juhot, kétszázötven darab paripát, hatszáz ökröt és tizenegy bivalyt, azután a jól őrzött Becskerek városban épített szép alkotású fürdőt, azután az említett fürdő közelében épített huszonkét boltot, azután Temesvár várában öt boltot, szintúgy az említett helyen levő szállóházat, mely hat boltot és számos lakást foglal magában, szintúgy Rékas városban, a Temes folyón két kőre járó malmot vakuffá tett, amint világosan előadatott".

60 A csanádi szandzsákban fekvő vakuf-birtokok számbavétele szintén a defter utolsó lapjaira került. Az itt készített adatfelvételek abban a lényeges vonásban térnek el az összeírások szokásos módjától, hogy a vakuf-birtokok bejárása után azok fekvését részletesen leírták. Ezek a határleírások pedig számunkra sok tanulságos adatot őriztek meg. Amikor az összeírás elkészült, azt két példányban lemásolták és lepecsételt zsákocska ban elküldték a szultáni udvarba. Ott azokat ellenőrizték, melynek során több helyen láttamozták (bejegyezve ismételten: láttam), majd miután hitelesítésül felrajzolták rá a szultáni tugrát, az egyik példányt visszaküldték az illető vilajet beglerbégjéhez vagy defterdárjához. Ennek az összeírásnak az alapján először kijelölték a szultáni hász-birtokokat, majd hozzáfogtak a tímár-birtokok kiosztásához. Ezt azonban mindig csak írott szultáni parancsra kezdhették el. Ezzel kapcsolatban például az 1567. évi összeírás befejezése után az alábbi utasítást küldték ki: „Muharrem Cselebi temesvári tímár defterdár, a vilajet összeírója az általa összeírt helyek defteréit a magas udvarhoz behozta, s most a tímár-birtokok kiosztására a magas parancsot kiadtam". A szultán elrendelte egyúttal, hogy a régi szokásnak és a törvénynek megfelelően az összeírás során „talált" minden egyes személy után a beglerbég 1 aranyat, a defterdár pedig 12 akcsét kapjon.

61 A gyulai és a csanádi szandzsák 1579. évi összeírása nemcsak abban tér el az 1567. évitől, hogy az vakuf-leírást is tartalmaz, hanem formailag is, mert 60. Magyar nyelvű fordításban kiadta Karácson L, Török-magyar oklevéltár, 103. 61. Mühimme defterleri No. VII., p. 322, ld. a temesvári beglerbégnek 1568. febr. 27-én kiküldött utasítást. - A tímár-birtokok kiosztásának megkezdését a szultán valójában a következő nap, febr. 28-án a temesvári beglerbégnek és a vilajet összeírójának elküldött külön parancsban rendelte el. Ld. uo. a kötet 322. oldalán. 24