Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

valahol a papír szakadozott, az írás elmosódott volt, vagy az összeíró egy adatot kihagyott, azt három vonalkával(—) jelöltük. A sajátságos bejegyzésekre (pl. a Szaboo névre, a dzsizje-adóra nem kötelezett özvegyasszony neve mellé írt ,,nőtlen"-re), az elírásokra (pl. veje nőtlen) és az adótételek téves összegezésére felkiáltójellel, esetenként a latin „sic" (így) szóval hívtuk fel a figyelmet. Az összeírónak külön problémát okozott az olyan magyar nevek leírása, amikor mássalhangzó-torlódást hallott, s ilyenkor a közbülső mássalhangzót egyszerűen elhagyta és így került be az Összeírásba Szentmiklós vagy Szentlőrinc helyett Szenmiklós, illetve Szenlőrinc. A Szentandrás vagy a Szentiván helyes leírása viszont nem jelentett gondot neki. Külön nehézséget támasztott minden török számára a szláv nevek elején előforduló mássalhangzó-torlódás, amit rendszerint az i magánhangzóval oldottak fel, s így lett az összeírásban Cvetko helyett Icvetko, Vlaszity helyett Ivlaszity, Brasavac helyett Ibrasavac, Vlah helyett Ivlah, bár néha mégis megtörtént, hogy ezeket az i betű hozzátoldása nélkül írták le. A nevek kiolvasása során rendkívül nagy segítséget nyújtott számunkra az, hogy ugyanarra a területre vonatkozóan egyszerre két összeírást dolgozhattunk fel.

40 Egybevetésük számos olyan vezetéknév elolvasásának a problémáját segített megoldani, mint például azt, hogy a Büdös név az valójában Budos, illetve Búdosó (Bujdosó) vagy a Kocsar az Kácsár, illetőleg Kulcsár és a Sarka (mely lehet Sárga is) az Szarka. Már korábbi forrásközléseink során is arra törekedtünk, hogy lehetőleg egyszerre több összeírást használhassunk fel, s egyik alkalommal így vált egyértelművé számunkra például a török feljegyzésekben gyakori Bálik név Balog változata: az egyik török összeírásban Bálik Lőrinc helyett a másikban Balog Lőrinc szerepelt.

41 A névkutatók véleménye szerint ugyanis a Bálik vezetéknév talán a „hal" jelentésű török „bálik" szóból ered.

42 A mostani forrásközlésünkben pedig például a Battonyán összeírt Bálik Gáspár nevéről a magyar tizedjegyzékek tanúsítják, hogy az helyesen írva Balog Gáspár.

43 40. E két összeírás feldolgozása során kiegészítésül felhasználtuk még a csanádi szandzsák 1575. évi dzsizje-adó összeírásának egy fennmaradt töredékét (őrhelye: Berlin, Staatsbibliothek, M. Or. Fol. 474), továbbá Békés és Csanád vármegyéknek az O. L.-ben őrzött dézsmajegyzékét (ez utóbbi alapján számos település tizedfizetőinek névsorát közölte Borovszky S., Csanád vármegye története, Bp. 1897, c. munkája II. kötetében). 41. Ld. Baranya megye XVI. századi török adóosszeírásai, 9. 42. Kálmán Béla említette ezt röviden „A nevek világa" (Bp. 1967) c. egyébként rendkívül tanulságos munkájában. 43. Ld. alább szövegközlésünkben az 51. szám alatt, Battonya összeírásánál és azt vö. Borovszky S., Csanád vármegye, IL, 38-39. 17