Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A megye születése előtt - 1. Honfoglaló magyarok a Körös mentén (Anonymus: A magyarok története, XIII. század eleje)
és vezetői. Ezek a szigetről nekiindulva, a homokon keresztüllovagoltak, majd a Bőd-révnél áthajóztak a Tisza folyón. Innen továbblovagolva, a Kórógy (Couroug) vize mellett ütöttek tábort. Ott a székelyek, akik előbb Attila király népe voltak, Osbőnek hírét hallva, békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal. Sőt Ősbő serege előtt első hadrendként indultak Mén-Marót ellen harcba. A székelyek fiait azonnal elküldték Árpád vezérnek, s ők maguk elöljáróban a székelyekkel Mén-Marót ellen lovagoltak. A Körös (Cris) folyón a Szarvas-halomnál (in Ceruino Monte) átúsztattak, s onnan továbblovagolva a Tekerő (Tekereu) vize mellett ütöttek tábort... Anonymus: A magyarok története, XIII. század eleje. Kiadva: SRH I. 70., 101-103. old. Latin. Pais Dezső (GyöríFy György szerk.: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai, 2 Bp., 1975., 157., 174. old.) fordítása. - Békés megyének az írott források megjelenése előtti történetét, Békéscsaba és-tágabb értelemben-a megye régészeti emlékeit frappáns rövidséggel Banner János (Békéscsaba területének története a legrégibb időktől a magyar honfoglalásig, Körös Népe I., Békéscsaba, 1956., 9-30. old.) foglalta össze. A megye különböző vidékeinek vonatkozásában a mai Békés megye területén lévő települések történetéről készült monográfiák és tanulmánykötetek igazítanak el. Részletességük és alaposságuk miatt kiemelkednek közülük az Orosháza I. kötetben lévő régészeti dolgozatok: Kalicz Nándor: Orosháza és környéke az őskorban, 93-102.; Mócsy András: Korai római korszak, 103-113.; Bóna István: Későrómai és népvándorlás korszak, 114-135.; Dienes István: A honfoglaló magyarok, 136-174. old. Sok hasznos anyag található Németh Péter (Békéscsaba földjének múltja az őskortól a magyar középkorig, Békéscsaba, 7-18. old.), Mesterházy Károly (Sarkad a tatárjárásig, Sarkad, 19-27. old.), ifj. Kürti Béla (Mezőberény területének története a honfoglalásig, Mezőberény I., 17-69. old.), T. Juhász Irén (Vésztő története a honfoglalásig, Vésztő, 79-90. old.; T. Juhász Irén-Kristó Gyula: Vésztő a középkorban, Vésztő, 91-94. old.) tanulmányaiban. A megye mai területén feltárt honfoglalás (és kora Árpád-) kori sírleletekről az 1950-es évek végéig a Fehér Géza- Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Szerk. Szőke Béla. Bp., 1962. c kötet nyújt tájékozódást. Értékes régészeti adatközlések olvashatók - egyebek mellett - az 1971-ben indult A Békés Megyei Múzeumok Közleményei c. periodikában. A vonatkozó legfrissebb régészeti kutatások közül két - egyelőre még - kéziratos munkára kell hivatkozni. Bálint Csanád: Dél-Magyarország a X. században (Bp., 1975.) c. kandidátusi értekezésében nem csupán új régészeti anyagot publikált, hanem a Békés megyei leletek bevonásával összefoglaló értékelést adott a régió honfoglalás kori és X. századi viszonyairól. Jankovich Bésán Dénes: Békés megye kialakulása a történeti és régészeti adatok alapján (H. é. n.) c. bölcsészdoktori disszertációjában - a Békés megyei régészeti topográfiát megalapozó régészeti terepbejárások anyagára építve a békési várban folyt feltárás eredményeit ismertette, illetve Békés megye korai történetének fontosabb problémáit tekintette át. Anonymus, a rejtélyes személyű és sokáig eltérő korokba helyezett P. mester lassan könyvtárnyira duzzadó irodalmát Csapodi Csaba: Az Anonymus-kérdés története (Gyorsuló idő, Bp., 1978.) c. munkája foglalta össze. Nagy lépéssel vitte előre az anonymusi mű politikai célzatosságáról alkotott ismereteinket ifj. Horváth János dolgozata, aki felvetette azt a - mások által 10
