Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 62. Élet egy gyulai céhben (A gyulai szabók céhszabályzata, 1543)
nak venni köteles legyen. Mert ha vakmerőségből elmulatja vagy az czéhet felőlié meg nem találja és méltó mentségét nem adhatya: mesterségétől megfosztatik. Továbbá az mesterek az apródot avagy inast szerződés nélkül tizenötöd napnál tovább ne tarthassák, hanem tizenötöd nap elmúlván mingyárást két mester előtt szerződgyék meg vele és ne merjenek egész három esztendei idő alatt, ha szinte fizetne is, valaki az inast hozzá fogadni, és még az mesternek tulajdon fia is hasonlóképpen megszerződgyék. Es az mester első esztendőben az ő apródjának egy szűr csuhát, két inget, két gatyát, süveget és elegendő sarut, más esztendőben pediglen egy baraszlai dolmánt és egy brazlai nadrágot, hozzá tevén az több megmondott szükséges dolgokat. Mikoron pedig az Ő szolgálattyának esztendejét egészlen kitölti, jámborul urát szolgálván, tartozik neki egy fodor dolmánnyal és nadrággal, az dolmány övig bélelve legyen és ekképen megruházván békességgel és szabadon el bocsássa, menedék levelet neki adván, az czéh pecsétivei megerősíttettet, mely levélnek vakságáért a mester tartozik adni huszonöt pénzt. Hogy ha penig az apród vagy tanuló inas az ő mesterének tanitásáért fizetett, ő maga az apród az levélnek váltságáért egy forintot tartozzék fizetni. Az czéh notariussának tartozzék tizenkét pénzzel. Az mely tanuló levelek váltsága az czéh mestereké. Ha történnék penig, hogy az apród az ő esztendejét be nem töltvén és az ő urát elhagyván budosásban esnéjék az olyannak czéhes helyen sohult mívelni ne engettessék. Ezt is hozzá tevén, hogy ha afféle apród, vagy inas valami czégéres vétekben találtatnéjék tudni illik lopásban vagy paráznaságban vagy egyébb félékben is, mindaddig megtagadtassák tőlle az művelés az mesterek között, miglen őket avagy fizetéssel avagy könyörgéssel meg nem engeszteli. Az szolga legényekrül is ugyan ezen regula tartassák az felyül meg mondott vétkekről, hogy soha az ő tisztességekről el ne feletkezzenek. Ismét az legények és inasok az ő uroknak minden tisztességes és szabados dolgokban tartozzanak engedelmességgel lenni, és mikor az uroktól el akarnának menni, az fő ünnepek előtt egy holnappal, ugy mint karácsony, húsvét, pünkösd előtt tartozzanak bizonyossá tenni az ő urokat az ő elmenetelek felől. Ha valaki penig az engedetlenül és az idő szerint való bizonyossá tétel nélkül el menne, az olyan engedetlent senki az mesterek közül be ne merje fogadni és megtartani. Mert ha valaki az ellen cselekedik két forinttal büntettetik és az engedetlen legénnek mivé feltiltatik... Továbbá olyan szolgának, az ki az ura táblájának (az mint szokták mondani) gondgyát tudgya viselni, annak az mester hétre 12 pénzt fizessen, az szűrmivesék is akképen. Egyébb féle szolgáknak penig egész esztendő által 5 ftot 8 pénzt. Annak felette az szolgák nyári napban, vacsora után az ő magok művekhez az 96
