Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 51. II. Ulászló király Békés megye főispáni tisztét Corvin János özvegyére és leányára, illetve ezeknek Gyula várbeli tisztviselőire ruházza (II. Ulászló oklevele, 1506) - 52. A Hunyadiak kihalása, Brandenburgi György megveti lábát a gyulai uradalomban (Szerémi György: Levél Magyarország romlásáról, 1540-es évek)
után - gyermektelen Frangepán Beatrixot rávette a király unokaöccsével, Brandenburgi őrgróffal kötendő házasságra. Az esküvő 150g januárjában történt meg Gyulán, de Beatrix hamarosan meghalt. Őt is Gyulán leánya mellé temették el. Mint fiatal deák, szemtanúja volt eme eseményeknek Szerémi György (1480-as évek-1540-es évek) történetíró, aki csaknem 40 év távlatából így emlékezett ezekre. .. .Bejött Magyarországra a hercegné. Corvin Jánostól volt egy nagyon szép leánya. És nemsokára, Gyula (Gywla) várába való érkezése után a hercegné mindjárt elfoglalta Sólymos várát, a megerősített Lippa várost és Világos vár várát. És leányát egy nagy úr, név szerint Pálóczi Mihály jegyezte el magának. A lator [Török] Imre arra gondolt, hogy ha Pálóczi nagyságostól neki gyermekei lesznek, a jövőben talán bosszút állnak rajta. A leánynak ezért egy jó szakácsot rendelt, aki a fogásokat nagyon ügyesen tudja elkészíteni. És úrnője előtt mint a méz, úgy folyt szava Imrének, de epét hordott szívében. Azt mondta a hercegnének, hogy a leány egészségére alkalmazta a szakácsot. És a szakácsnak három falut ígért, s hogy őt nemessé teszi. És a lator szakács ígéretet tett neki, s úgy is tett, hogy a leány nemsokára kimúljék a világból. A szakács megugrott, mert rájöttek a szakács latorságára; Imrétől megkapta a három falut. És azután a leányt nagy tisztességgel temették el a barátoknál. És én előénekes voltam a parokiális templomban, s társaimmal énekeltem a zsoltárkönyvet nyolc személlyel; és nyolc márkát adtak. Ezután a hercegné még nagyobb özvegységben maradt. Majd [Újlaki] Lőrinc herceg jótállásával az egész gyulai vármegyét megadóztatta magának s a jobbágyoktól az adót behajtatta, s minden öt arany forintból egyet átengedett Lőrinc hercegnek, aki jó bajnoka volt a hitnek. Kázmér fia László királynak volt egy rokona, György őrgróf, s ennek rendelték feleségül a hercegnét, amikor az 1505. [helyesen: 1509.] évet írták. És a menyegző gazdag volt. Nagy fényűzéssel élt ez a jövevény Corvin János birtokából és kincseiből. Tíz [helyesen: egy] évig élt a hercegnével. És szüléssel az őrgróftól nem tudott gyermeket kapni. Kincset kezdett ez tőle tudakolni, ő pedig, szegényke, megtagadta. A nagy gazember megragadta őt a hajánál fogva és nagyon verte, s a szegényke megmutattatott mindent, amit csak tudott, az egészet, a legfényesebb királyi javakat. Az úrnő természetesen gyenge volt; Összeesett a verés után. És eltávozott a világból Atyánkhoz, s eltemettük őt a barátoknál tisztességgel, őérette is énekeltem a zsoltárkönyvet tíz iskolás személlyel, s bőségesen megvendégeltek. Végül az a nagy gazember nagy fényűzéssel ivott, evett, játszott, paráználkodott... És így pusztult ki Mátyás király nemzetsége az esküszegő magyar mágnások által... 80