Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 36. Gyulán az 142o-as években ötvösműhely működött (Albrecht Dürer családi krónikája, 1524)

.. .Kívánjuk, hogy a gyulai (Gyulensi) várban a szent apostolok tiszteletére a nagyságos Maroth-i László bán által alapított és felépített kápolna, amelyet az imént e László bán úr kérésére 1445. június 10-én ünnepélyesen felszenteltünk, bővelkedjék a bűnbocsánat kiváltságában, és hogy illő tisztelettel látogassák azt, s a Krisztus-hívők szakadatlanul tiszteljék, és hogy a Krisztus-hívők istentisztelet és ájtatosság okából minél szívesebben gyűljenek ott egybe... Kelt Gyulán a fenti évben és napon. A tripoliszi püspök oklevele, 1445. jún. 10. Kiadva: BO II. 48-49. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A Maróthiak nevéhez fűződik Gyulán, a krakói városrészben a ferencrendi templom és kolostor felépítése, amelyre az első adat 1452-ből való. L. Implom: Gyula város, 15. old. Ismerve a kolduló rendi kolostorok létesülésének és a városiasodás előrehaladtának összefüggését (1. Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon, Századok, 1972., 69-95. old.), valószínűnek látszik, hogy az írott forrásokban csak 1313 óta ismert - és akkor bencés kolostoráról Gyulamonostorának nevezett - Gyula határozottan városias irányú fejlődése a korábbi előzmények után a XV. század elejétől vett nagyobb lendületet. Ez számos ismert adattal együtt arra enged következtetni, hogy a Maróthiak támogatták uradalmi központjuk városi fejlődését. 1435-ből ismerjük Gyula pecsétjét, amelynek felirata - SIGILLUM CIVIUM DE GIULA JOHANNIS DE MAROTH BÁNI - hangoztatja Gyulának Maróthi János bán fennhatósága alá tartozását, de a település lakóit polgároknak (cives) nevezi. Gyula XIV-XV. századi mezővárosi fejlődésére 1. Fügedi Erik: Mezővárosaink kialakulása a XIV. században, Történelmi Szemle, 1972., 341-342. old. 36 A várral, ferencrendi kolostorral rendelkező uradalomközpont, Gyula mezővárosi fejlődésének biztos mutatója az iparűzők megjelenése a városban. Hogy Gyulán az 1420-as években - bizonyára más foglalkozások mellett - az ötvösség is képviselve volt, azt onnan tudjuk, hogy Albrecht Dürer, a nagy német festőművész nagyapja, Antal Gyulán tanulta ki az ötvösmesterséget. Én ifjabb Dürer Albert atyám írásaiból összeszedegettem, hogy ő honnan származott, miként került ide és telepedett le, és miképpen halt meg üdvösségesen. Isten legyen hozzá és hozzánk irgalmas. Amen! Anno 1524. [Az 1524. évben.] Idősb Dürer Albert az Ő nemzetségéből Magyarországon született, a Váradon alul nyolc mérföldnyire levő Gyula Quia) nevű városkától nem messze, az annak a tőszomszédságában fekvő Ajtós (Eytas) nevű falucskában. Nemzetsége ökrök és lovak után élt. De atyámnak atyja, kit Dürer Antalnak hívtak, gyer56