Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 32. Mátyás király új adománnyal gyarapítja az Ábrahámúak gerlai uradalmát (Mátyás oklevele, 1458)

A váradi káptalan oklevele, 1383. júl. 13. Kiadva: BO I. 31-33. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Hogy az Ábrahámnak a Csolt nembeliek leszármazottai, Karácsonyi János (Békésmegye nemzetségei, Évk. XL, 79. old.) mutatta ki. Gerla, Fás, Fejérem, Vésze Árpád-kori birtokviszonyaira 1. Györffy: Tört. földr. L, 507., 506., 515. old. Á Csolt nembeliek uradalomépítésébenjelentős dátum 1350, amikor a Csoltok oly módon egyeztek meg a Füzesgyarmathoz közeli Harangra való nemesekkel leánynegyed - azaz kiházasítással járó hozomány - ügyében, hogy Dénes fia Ábrahám Fás birtok egy részét a Harangiaknak adta, miközben maga részbirtokhoz jutott Mágor, Fuss, Vésztő és Fejérem birtokokban, valamint Martonosülése földön (1. BO I. 20-23. old.). 1357-ben Vésztő, Mágor, Fás mellett Lászlótövise és Edeles birtokok részei jelennek meg a Csolt nembeliek kezén (1. BO II. 12-13. old.). Ezek az oklevelek fontos tanulsággal szolgálnak a népmozgásokra nézve. A Fás tájékán feküdt Lászlótövise a XIV. század közepén betelepült irtásföld volt (1. Karácsonyi: Békésvm. tört. II. 213. old.), míg az 1350-ben feltűnt Martonosülése 1383-ra (amikor Martonosteleke néven szerepel) már elnéptelenedett. A telepítés folyamatánál azonban nagyobb erővel érvényesült a pusztásodás. A parasztok a súlyos szolgáltatások elől menekülve lakóikat vesztett falvakat, puszta telkeket hagytak hátra. A Vésztő környéki XIV-XV. századi pusztásodásra 1. T. Juhász Irén-Krístó Gyula: Vésztő, 113-114. old. .' , • . : • - : : ' , 32 A XIV. századtól új erőre kapó pusztásodásnak esett áldozatul Csolt falu, amelyet Mágorhoz csatoltak. Legkésőbb a XV. században megszűnt létezni a nagy múltú csolti monostor is. Az Abrahámfiak korábban két központú, a csolti és agerlai monostorok körül kikristályosodó uradalmának a XV. századra Gerla lett a centruma. Uradalmuk a XV. század folyamán - különösen Mátyás király (1458-1490) 1458. évi adománya révén -jelentősen megnőtt. Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország stb. királya... üdvöt és kegyet. Megfontolván hívünk, Gerla-i Ábrahámfi Tamás hű szolgálatainak érdemeit, melyeket részint Magyarország szent koronája, részint felségünk iránt különböző helyeken és időkben hűségének teljes állhatatosságával és fáradhatatlan gonddal tanúsított és mutatott, a Békés (Bekes) megyében lévő Gerendás (Gerendás), Csorvás (Csorvas), Kétsopron (Keth Sopron), Apáca (Apacza), mindkét Tompa, Segresthezes, Ördöngöshegyes (Erdengeshegyes), Veresegyháza (Veresegyház) és Benedekegyháza (Benedekegyhaza) nevű birtokokat... előbb mondott Gerla-i Ábrahámfi Tamásnak és összes örököseinek és utódainak új adomány címén... örökre adjuk... Kelt Budán, 1458. július 25-én. Mátyás király oklevele, 1458. júl. 25. Kiadva: BO I. 78. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A Békés megyei pusztásodásra, falvak elhagyására, a csolti monostor megszűnésére 1. Karácsonyi: Békésvm. tört. II. 213., 114., 283-284., 69. old. Mátyás adományával az Abrahámfiak 52