Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 26. Márton békési ispán egy, a békési megyegyűlésen elpanaszolt hatalmaskodási esetről oklevelet állít ki (Márton oklevele, 1329)
26 A királyi birtokok nagymérvű eladományozásával, a királyi vár szervezet felbomlásával a királyi vármegye létalapja szűnt meg. A királyi vármegyét egy rövid időszakbanfelváltó nagyúri megye bázisát a tartomány úr magánbirtoka - Békés megye esetében a Borsák birtokállománya -jelentette. E nagyúri megye csak addig állhatott fenn, amíg létezett a XIV. század eleji Magyarországon a tartományuraság intézménye. Amint azonban megerősödött Károly Róbert (1301-1342) királyi hatalma, s mögötte széles egységfront alakult ki ama társadalmi rétegek részvételével, amelyek érdekeltek voltak a tartományi berendezkedés felszámolásában, letűnt az oligarchák csillaga. A Borsák talán már 1315-ben szembefordultak a hatalmukat korlátozni akaró Károly Róberttel, majd 1316-ban sorra elvesztették bihari váraikat (Sólyomkőt és Adorjánt), és Debrecen mellett nyílt csatában is vereséget szenvedtek a királytól. Ezzel tartományuraságuk sorsa megpecsételődött. Békés megyében a XIV. század első harmadának végére kialakultak a nemesi megye szervezeti keretei. Az ispán és a tőle függő alispán mellett létrejött a szolgabírói intézmény, a köznemesség elsősorban a négy szolgabírón keresztül tudta a maga érdekeit képviselni és akaratát érvényesíteni. A nemesi megye első Békés megyei kiadványa 1327-ből ismeretes. Az új területi-közigazgatási-elnyomó apparátus, a nemesi megye létrejöttét mutatja az 132^-ben Békésen tartott megyegyűlés is. Mi, Márton mester, békési ispán emlékezetül adjuk, hogy Békés faluban május 12-én tartott gyűlésünkön Barlas-i Tamás felállva tiltakozás célzatával panaszkodva mondta el nekünk, hogy Bencse (Benche) fia István személyesen jőve, őt Kemény (Kernen) nevű birtokának használatából kiűzte, és hat márka 45
