Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A királyi vármegye - 24. Murony birtok határai (A budai káptalan oklevele, 1295)

rapodást és az Úrban szokott és alázatos fohászkodást. Tudja meg felségtek, hogy eme leveleteket megkaptuk: „András, Isten kegyelméből Magyarország királya híveinek, a buda-felhévízi kereszteseknek üdvöt és kegyet. Mihály fia Ákos mester bizonyos üres és lakóitól elhagyott, Fejéregyház (Feyregház) és Hén (Heen) nevű földeket általunk magának kért adatni, de mivel a mondott földek minőségéről és mennyiségéről számunkra nem ismeretes az igazság, hűségteknek megparancsolva elrendeljük, hogy tanúskodás okából küldjétek ki egy alkalmas embereteket, akinek jelenlétében emberünk, Tywan fia Fábián a határtársakkal és szomszédokkal együtt bejárja az említett földeket, a régi és egykori határokat is, és ha nem lesz ellentmondás, őt beiktatja... Kelt Budán, [1297.] február 24-én." Mi tehát parancsotokat és utasítástokat tisztelettel teljesítvén, amint tartozunk, elküldtünk egy alkalmas embert, Pál rendtársunkat tanúskodás okából emberetekkel, Fábiánnal, az előbb mondottak elvégzésére, akik azután hozzánk visszatérve a következőket mondták el nekünk egyetértően: a Fejéregyház és Hén nevű, Körös (Crysium) menti földeket, amely földeken három egyház [= templom] van, tudniillik: Hénben Szt. Miklós tiszteletére, Hén és Fejéregyház nevű földek között Szt. András apostol egyháza és Fejéregyház, összehíván a mondott földek határtársait és szomszédait, akik közül Péter fia Miklós valamennyi helyett személyesen ott volt, a ti emberetek és a mienk körüljárták a régi és egykori határok között, és azokba összes használandóságaikkal és a mondott templomokkal egyetemben beiktatták Ákos mestert, egyetlen ellenkező sem jelentkezett, az említett földek szomszédai kinyilvánították: a gyakran mondott földek a király úr rendelkezése alá tartoznak. Kelt [1297.] március 7-én. A buda-felhévízi keresztesek konventjének 1297. márc. 7-i oklevele III. András király (1290-1301) 1297. ápr. 18-i oklevelének átírásában. Kiadva: Georgius Fejér: Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis VI. 2., Budae, 1830., 80-81. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A kunok elvonulására és a magyar nemesek birtokkérelmeire 1. Györíry György: A kunok feudalizálódása, Székely György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, Bp., 1953., 259. old. 24 A XIII. század végére a királyi és várbirtokok eladományozása révén a királyi javadalmak megyénkben is alaposan megcsappantak, a földek mind tekintélyesebb hányada került a vagyonra éhes világi magánbirtokosok kezére. Nem véletlen, hogy éppen egy 1295. évi oklevél — melyből alább részletet közlünk - tudósít két magánbirto39