Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A királyi vármegye - 19. IV. Béla király eladományozza a pusztává vált Körösladányt (IV. Béla oklevele, 1245-1247)
ról körülfogván, a harcra a magyar foglyokat küldék elől, s miután azok egészen elvesztek, a ruthénok, izmaeliták és kunok vívának. A tatárok pedig mindnyájok háta mögött állva, nevetik vala azok baját és romlását, és a harctól visszavonulók közül igen sokakat kardjaik élére hánynak vala, úgy hogy éjjel-nappal egy hétig harcolván s az árkokat betöltvén, a falut bevevék. A vitézeket azután és úrnőket, kik sokan valának, kunt a mezőn egy s a parasztokat más oldalra állíták, és pénzöket, fegyvereiket, ruháikat és más javaikat elszedvén s néhány úrhölgyet életben hagyván és kéj ökre elvivén, fejszével és karddal mindnyájukat leölék. Egyedül azok maradtak meg, kik hirtelen a halottak közé bukván, mások vérével befecskendve el bírtak rejtezkedni. Óh fájdalom! óh istentelen nép roppant kegyetlensége és dühe! mert aki ennyi nép vesztét józan ésszel elgondolja, ezen helyet vérmezőnek méltán nevezhetné... Rogerius: Siralmas ének, 1240-es évek. Kiadva: SRH II. 582-583. old. Latin. Szabó Károly (Magyarország történetének forrásai, I. kötet II. füzet: Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke, Pest, 1861., 43-44. old.) fordítása. - GyöríFy György (Tört. földr. I. 867. old.) szerint a forrásban említett Pereg (Perg) legvalószínűbben a mai Kaszaperrel azonos. A tatárdúlás okozta károk megítélésében eltérőek a vélemények. Györffy György (Tört. földr. I. 497., 841. old.) szerint egész Békés megye falvainak legalább a fele, Csanád megye mezőségi részen fekvő falvainak pedig átlagosan 80%-a elpusztult. Szabó István (A falurendszer kialakulása Magyarországon [X-XV. század], 2 Bp., 1971., 177-179. old.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a településeknek „társadalmi és gazdasági okokból folyó elnéptelenülése időbelileg nagyjából egybeesett a tatárjárás korszakával", vagyis hogy nem lehet minden egyes, a tatárjárás után üresen, lakatlanul előforduló települést a tatár pusztítás számlájára írni. Szabó István szerint végső fokon „a tatárok betörését és rövid, alig egy éves uralmukat az ország termelőerőinek pusztulása - így az emberveszteség és a falupusztásodás - tekintetében kivételes szerep illeti ugyan meg történetünkben, de érvek szólnak amellett is, hogy túlhajtottnak tekintendők az ország népességének tömeges kiirtásáról és területe sivataggá tételéről szóló korabeli tudósítások." 19 Falvak elnéptelenedésére, pusztásodására a XIII. szazad közepétől kezdve az oklevelekbenfeltűnő ,,puszta egyház n-ak (ecclesia vacua), valamint az -egyház utótaggal bővült, falu és lakosság nélküli egyházat (templomot), egyházas pusztát jelentő helynevek utalnak. Közvetlenül a tatárjárást követően Békés megyében Nadány (a mai Körösladány) fordul elő puszta egyházként. Annak eldöntésére, hogy ez a tatárdúlás következménye-e vagy pedig az éppen ekkortájt erőteljesen meginduló és belső okokra visszavezethető pusztásodásé-e, nincs lehetőség. Mindenesetre a puszta egyházak gyakran váltak királyi eladományozás tárgyává. Nadányt Borsa nembeli 34
