Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A királyi vármegye - 13. I. Géza király dobozi szolganépeket ad a garamszentbenedeki apátságnak (I. Géza oklevele, 1075)

13 A békési terület túlnyomó része a XI. század második felében királyi (illetve a dukátushoz tartozó hercegi) birtok volt, de már ekkor kezdetét vette a nagy királyi birtoktestek lassú apadásának folyamata, ugyanis falvak, szolgáltató (jobbágy-) népek jutottak idegen, kezdetben elsősorban egyházi kezekbe. I. Géza király (1074-1077) doboziszolganépeketadományozott 1075-ben alapított garamszentbenedeki apátságának. A Szentháromság és az egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Én, Magnus, aki Géza is, korábban a magyarok hercege, később pedig Isten kegyelméből királlyá szenteltetett, Béla király fia, látván, hogy e földi világ javai igen rövid életűek, az égieké pedig örökkévalók, a szeretet nagy vágyakozásából egyházat építettem, Isten és a mindig szűz Szent Mária és Szent Benedek, a szerzetesek legkegyesebb atyja és vezére tiszteletére ugyanott Isten segítségével monostort alapítottam. Annak segedelmével, aki mindenek alkotója, adtam és juttattam Szent Benedek előbb mondott monostorának javadalmakat művelt és műveletlen földekben, szőlőtőkékben és szőlőskertekben, rétekben és legelőkben, vizekben és vízfolyásokban, halastavakban és halászóhelyékben, szolgákban és szolganépekben és adókban és más, alább következő javakban. És ezt országom valamennyi püspökének, apátjának és főemberének tudomására akartam hozni... A Körös (Crys) nevű folyó felett lévő Doboz (Duboz) nevezetű faluban Szent Benedek disznóit őrző három háznép szolgát adtam földjükkel együtt, akiknek törvényül adtam és rendeltem, hogy ahová csak a király disznói mennek legelni, oda menjenek Szent Benedek apátjának disznói is... I. Géza garamszentbenedeki alapító oklevele, 1075. Kiadva: Ferdinandus Knauz: Monumenta ecclesiae Strigoniensis L, Strigonii, 1874., 53., 59. old. (L. Kr. j. 20. szám.) Latin. Kristó Gyula fordítása. - Györffy György (Tört. földr. I. 505. old.) megállapítása szerint Doboz királyi kondások faluja volt. A Dobozon folyó telepfeltárásról, amelyek egy korai Árpád-kori (X-XL századi) település képét vetítik elénk, 1. Kovalovszky Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról. 1962-1974., Archaeologiai Értesítő, 1975., 204-223. old. 27