Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A királyi vármegye - 12. Péter comes Szeghalmot századi monostorának adományozza (Péter comes oklevele, 1067 körül)

12 A békési területen a királyi vármegye megszervezésére Vata 1046. évi leverését követően kerülhetett sor, vagy legalábbis az esetleg korábban - Vata és társai megkeresztelkedésével párhuzamosan — megindult folyamat ekkor vehetett nagy lendületet. Mindmáig nyitott kérdés, hogy mindjárt a XI. század közepén létrejött-e Békés megye, vagy csak bizonyos idő elteltével szakadt-e ki a nagy területű s Békés mellett alkalmasint Zarándot is magában foglaló Bihar megyéből. Mivel a Békés királyi megyére utaló adatok nem korábbiak a XIII. század elejénél, ezért nem zárható ki annak lehetősége, hogy Békés csak utóbb, a XII. század folyamán önállósult. Bármiként is álljon a helyzet, akár számolhatunk elkülönült Békés megyével a XI. század közepétől kezdődően, akár nem, ettől az időtől kezdve számos adat bizonyítja a feudális viszonyok terjedését. 1067 körüli oklevél tudósít arról, hogy a feudális hierarchiában magas pozíciót elfoglaló Péter comes (akinek comes címe ekkor még nem pusztán nagyurat, előkelőt jelent, hanem egy megye élén álló ispánt) százdi monostorának adományozta a Békés megyei Szeghalmot. Mivel Péter comes az Észak-Magyarországon birtokos Abák közül származott, s monostora is a Tisza borsodi szakaszán feküdt, feltételezhető, hogy Szeghalom nem volt ősi szállásbirtoka, hanem 1046 után valamelyik királytól kapta adományba. Ez azt az ismert megállapítást igazolja, hogy a lázadó vezérek fennhatósági körzetének - így Vata területének - nagyobbik része a király kezébe került. Az uralkodótól nyert békési birtokot Péter saját egyházának adományozta tovább. A magyarországi egyház a feudalizmusnak egyszerre volt terméke és terjesztője, propagátora. 25