Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A megye születése előtt - 10. A királyi hercegség (Képes Krónika, XIV. század közepe)
s utóbb, ,,amidőn I. Endre saját elhatározása és az országnagyok tanácsa alapján átengedte a dukátusi vármegyéket Béla hercegnek, egy lényegében elavult, etnikai bázisát elvesztett intézmény felélesztéséről volt szó." A másik magyarázat szerint a dukátus egyszerre vállalta magára a feudalizmus terjesztésének, eddig még nemfeudalizált területek állami keretbe való szervezésének feladatát, s szolgált keretül a széttagolódási tendenciák számára. Az elsőként idézett elmélet a dukátusi területet katonai segédnépek (kazárok, kabarok, alánok stb.) által lakott területnek minősíti, a másik elméletből viszont az következik a dukátusi terület számára, hogy feudalizációja a királyi hercegség megteremtése után indult el, illetve gyorsult fel. A dukátus területi kiterjedésére az 1074. évi mogyoródi csata leírásából következtethetünk, ahol a bihari és a nyitrai dandár (azaz a bihari és a nyitrai megyei sereg) vonult fel a herceg oldalán, jelezve ezzel Bihar és Nyitra dukátushoz való tartozását. Mivel pedig ismerjük azt a szoros kapcsolatot, amely a XI-XII. században Biharhoz fűzte Békést és Zarándot, joggal tételezte fel a kutatás, hogy a békési és a zarándi vidék is a dukátus részét képezte. .. .András király elvesztvén Öccsét, Lengyelországba küldött másik öccséhez, Bélához, nagy szeretettel hívta őt, mondván: „Együtt voltunk hajdan ínségben és fáradalmakban, kedves öcsém; most arra kérlek, ne késlekedjél, gyere hozzám, hogy társak legyünk az örömben és együtt lévén, örvendezve osztozzunk az ország javain; nincsen nekem örökösöm, se testvérem rajtad kívül; te légy az én örökösöm, te kövess a királyságban." Megindították ezek a szavak Bélát, egész házanépével eljött a királyhoz; meglátta őt a király és örvendezett nagy örvendezéssel, minthogy öccsének ereje is támogatta. Ezután a király és öccse, Béla tanácsot tartottak, három részre osztották az országot, ebből kettő a királyi fölség, vagyis hatalmasság tulajdona maradt, aharmadik részt pedig a herceg kapta tulajdonul. Magyarországnak ez az első elosztása hercegei és királyai között viszálykodások és hadakozások magva lett... .. .Szombaton virradóra azután a király [Salamon] elrendezte csapatait, átlovagolt a mogyoródi hegy gerincén... De hajnalhasadáskor a hercegek is elrendezték hadsoraikat. László is felöltötte fegyverzetét, aztán leborult a földre, kérte a mindenható Isten kegyelmét és fogadalmat tett Szent Mártonnak, ha az Úr győzelmet ad neki, egyházat épít azon a helyen Szent Márton tiszteletére. Úgy is történt. A bihari dandár közepén, a balszárnyon László helyezkedett el, Ottót a jobbszárnyra rendelték, Gézát pedig a nyitrai dandárral helyheztették a középre... Képes Krónika, XIV. század közepe. Kiadva: SRH I. 344-345., 388-389. old. Latin. Geréb László (Képes Krónika, 11Ó-118,, 146. old.) fordítása. - A dukátussal kapcsolatos, fentebb első21
