Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A megye születése előtt - 9. Vata lázadása (Képes Krónika, XIV. század közepe)
zarándi ispánságot adta. Hasonlóképpen a többi nemeseknek szintén tisztségeket meg helységeket adományozott. Mén-Marót az eset után a második évben fiú nélkül meghalt, s egész országát békességgel a vejének, Zoltának hagyományozta ... Anonymus: A magyarok története, XIII. század eleje. Kiadva: SRH 1.103-106. old. Latin. Pais Dezső (Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, 2 175-176. old.) fordítása. - Mén-Marót nem tekinthető valós, tényleges történeti alaknak, hanem csak P. mester keltette életre gesztájának más szereplőivel együtt, hogy ellenségeket teremtsen a honfoglaló magyarok számára. L. Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet, 21-22. old. Ha Anonymus tudósításának hitelt adnánk, arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy Bihar vára és egész környéke már a X. század eleje óta az Árpádok fennhatósága alatt állott. Ennek ellentmond, hogy az ún. „szentistváni" egyházmegyék sorában a bihari püspökség nem az elsők között alakult meg - amint ezt a terület Árpádok általi birtoklása esetén joggal lehetne várni -, hanem éppen az utolsók egyikeként. L. Györffy: Tört. földr. I. 576. old. Zaránd megyét, a zarándi ispánságot annál kevésbé adományozhatta el Árpád vezér, mivel egész vármegyék elidegenítése csak a XII. század végével jött divatba Magyarországon. így tehát Anonymus zarándi adata nem a terület korai történetének hiteles forrása, hanem az Anonymus korában már javában folyó vármegye-eladományozások tükörképe. Az Igyfon-erdő a Sebes-Körös jobb partján elterülő, Nagyváradtól keletre húzódó Réz-hegységnek felel meg. 9 Megbízható forrásból értesülünk arról, hogy a XI. század közepén a Békés várában székelő Vata egy pogány színezetű mozgalom élére állt. A Vatától leszármazó és a forrásanyagban a XIII. század elejétől kezdve szereplő Csolt úri nemzetség birtokviszonyaiból és közszerepléséből arra lehet következtetni, hogy Békés megyén kívül éppen Biharban és Zarándban is volt érdekeltsége a nemzetségnek. Feltehető, hogy az 1046. évi mozgalom élén álló Vata fennhatósága sem csupán a későbbi, történeti Békés megyére terjedt ki, hanem esetleg Biharra és Zarándra is. E három megye szoros kapcsolatára enged következtetni, hogy-a Zaránd megyei z somboly i esperesség kivételével - e három megye területe alkotta a bihari (utóbb váradi) püspökség területét. Hajdani együvé tartozásuk emlékét még 1203. évi - alább idézendő - oklevél is őrzi. Elképzelhető, hogy Vata nem nemzetségfő, hanem nagy területet uraló törzsfő volt, akit társadalmi állása és hatalma alapján Ajtonyhoz hasonlíthatunk. Mutat nyom arra, hogy Vata és társai felkelésüket megelőzően már keresztények voltak. 1030-at követően bizonyosan érződött a csanádi egyházmegyében Gellért irányításával folyó térítő tevékenység hatása Vata szállásterületén. Ugyanakkor északnyugati irányból, Szolnok megye területéről is érhette térítő akció a Vata fennhatósága alatti vidéket. 18
