Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 109. Kísérlet a szarvasi török palánk elpusztítására (Török kincstári defter, 1587) - 110. Népmozgások a három részre szakadt országban (Várad város tanácsának levele, 1584)

A hatvani szandzsák rúznámcséje a 996. évre (1587. dec. 1.-1588. nov. 18.). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I., 1543-1635, Bp., 1886., 370. old. 109 ...Mohammed bin Dervis, ki budai ulúfedzsi volt napi 9 a[kcse] zsolddal, mivel Szolnok vidékén a szarvasi párkány elpusztítása céljából előjött István nevű átkozott ellen fegyveresen buzgólkodott, timárt kapott Bőn [Tőn?] 4000 afkcse] évi jövedelemmel. A hatvani líva rúznámcséje a 995. évi dzsemázi ül evveltől az év végéig (1587. ápr. 8.-1587. nov. 30.). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincs­tári defterek L, 368. old. - Az adatokból kikövetkeztethetően a Békés elleni támadás 1584, a Szarvas elleni (mivel az erről beszámoló defter 1587-ben kelt) 1587 körül történt. 110 Súlyos csapást jelentett a török uralom Gyula mezővárosra nézve is. A gyulai pol­gárság elvándorlása a Körös parti mezővárosból már a vár eleste, 1566 előtt megkez­dődött. A térségben állandósult hadiesemények nem kedveztek a nyugalmat és bizton­ságot igénylő kézművességnek és kereskedelemnek. A gyulai polgárok észak, észak­nyugatfelé vették útjukat, Pozsony, Kassa polgárai lettek. A vár török kézre kerülé­sekor tömegesen hagyták oda Gyulát, csak 1566-ban hét, név szerint ismert gyulai lakos kérte felvételét Debrecen polgárainak sorába. Ha lassúbb ütemben, de 1566-ot követően is folytatódott a gyulaiak kivándorlása török fennhatóságtól mentes területre. Az alábbi levél tanúsága szerint Miklós kovács költözött el Gyuláról Váradra. Oly mértékű vérveszteséget szenvedett el Gyula kézművesekben és még inkább kereske­dőkben, hogy 1566 után nincs adatunk gyulai kereskedők tevékenységéről, pedig ko­rábban az ország nagyobb városaiban rendszeresen megfordultak. Ez maga után vonta Gyula városának hanyatlását is. Gyula már nem számított a vidék jelentős városának, helyét Mezőtúr, s az egykor messze Gyula mögött kullogó, a hajdani gyulai urada­lomba tartozó Zaránd megyei mezőváros, Simánd foglalta el A gyulai sokadalom (vásár) mindezek ellenére is megmaradt, fontos szerepet töltött be a Tiszántúl és Erdély, politikai értelemben a török hódoltság és az erdélyi fejedelemség közti árucsere 166

Next

/
Thumbnails
Contents