Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 107. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem tiltakozik a szultánnál, hogy a törökök 108. fellépnek portyázó adóbehajtói ellen (Báthory Zsigmond levele 1586)

azt csináltatták is, Isten tudja azt, honnan Szolnok vármögyéből némely földről is embört vittek reá, de mi tülünk és Szent Andrássiaktul csak egy embört sem kértek, hiszön arról is megértheti uraságod, hogyha odatartó mögyebeliek voltunk volna, kértek volna, most is annak eppitessere való embört, de mi nem abból az mögyéből valók voltunk. Adassék ez levél mostan Lomnicziaban [Lomnic] lakozandó Réday István urunknak, mint mi nekünk böcsületes földesurunknak tulajdon kezébe híven és nagy tisztösséggel. Az öcsödi bírák és polgárok levele Rhédey Istvánhoz, 1590. júl. 15. Kiadva: Vass Előd: Az öcsödi bírák és polgárok vallomása a Békés megyei hódoltságról. BE 1977., 366-36*7. old. Magyar (mai átírásban). - Öcsöd török hódoltság kori történetét Vass Előd (uo. 362-366. old.) vázolta fel. Rhédey István a levél írásakor Szepes megyei alispán volt, s Tátralomnicon lakott. A levélben említett Rhédey Péter ennek az Istvánnak a testvére volt, a Kunsághoz átkerült Öcsödöt 1580-tól kezdve a Rhédeyek birtokolták. Későbbi levelekből derül ki, hogy Öcsödöt a magyar végvári katonák is háborgatták, s Rhédey István állandóan szorgalmazta az öcsödiektől élő hal beszolgáltatását és a Szepességbe szállítását. Az öcsödiek a földesuruktól való nagy távolságra és a rossz utakra hivatkoztak. Tudatukban a török közigazgatási egység, a szandzsák fogalmának a megye felelt meg. Érdekes, hogy hódoltsági területen már 1590-ben a szerint az' új naptár szerint kelteztek, amelynek magyarországi használatát 1588-ban törvény útján rendelték el. A régi naptár szerinti dátum júl. 5. lett volna. 107 Azt, hogy a magyar földesúr szedhetett-e adót török területen, igen sok esetben a fegyverek döntötték el. Az elmenekült magyar földesurak fegyveres adószedői vállalták - a török akadályozása ellenére is - az adóbehajtás kockázatát. A török idők történetét át- meg átszövik a portyázások, a királyi és-nem ritkán - erdélyi földesurak katonai akcióvá szélesülő fegyveres adószedései. Az erdélyi fejedelmek (esetünkben Báthory Zsigmond, 1581-1599) gyakran tiltakoztak a szultánnál, ha a törökök erélyesen, kegyetlenül léptek fel a portyázó adóbehajtok ellen. Hatalmas Győzhetetlen Császár! Hatalmasságodat erről akarom panaszolkodásommal és könyörgésemmel is megtalálni, hogy azmely földet én az Hatalmasságodnak kegyelmességéből birok, abban az Véghbeliek az Hatalmasságodnak Vitézi minden ok nélkül gyakorta kapdosást és rablást tesznek, ki miatt az földnek nagy romlása és pusztulása következik, mint most is ilyen dolgok történtének... 164