Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 103. III. Murad szultán arra inti alattvalóit, hogy Erdélyt ne zaklassák (III. Murad levele, 1589) - 104. Miksa király parancsára az egri káptalan Békés megyei birtokokba iktatja Szénássy Istvánt (Az egri káptalan oklevele, 1573)

103 A török nemcsak birtokolta a földet, nemcsak elviselhetetlenül szorosra állította adóprését, de a hódoltsági terület peremén lévő váraiból (pl Gyula) és palánkjaiból (pl Szarvas, Békés) állandóan kisebb-nagyobb katonai akciók révén dúlta, pusztította a török fennhatóságon kívüli területeket, a királyi (Habsburg-) Magyarország mellett a szultánnak adót fizető és annak védelmét élvező erdélyi fejedelemséget is. Az Erdélyi Vajda levele által így adá értésemre, hogy Gyulai Huzaim Bég Harsant még most is bántaná, és az ott való malmokat elbontatta, az malomköveket az vízbe vettette s az több szerszámit megégette, elpusztította és sok kárt tett volna; - azért az én parancsolatom hozzád jutván azt lássad, és végére menj, hogy így vagyon-e, hogy Huzaim Bég ezt cselekedte, - ha úgy vagyon, törvénnyel megbüntessed vélek, az Vajdáknak és az többinek is erősen megparancsoljad, hogy Erdélynek békét hagyjanak, se marháját, se gyermekét, semmit el ne vigyenek, mert semmi közök nincs hozzá, ezt hidd meg, és ehhez tartsd magadat. III. Murád török szultán levele a temesvári pasához, 1589 vége. Török. Magyarul kiadva: BO II. 199. old. - Éppen eme eset kapcsán Virágh Ferenc (Török hódoltság Gyula térségében, 55. old.) mutatott rá, hogy a „Gyula térségében szolgáló török lovasok előszeretettel rombolták le portyáik alkalmával az Erdély határszéli malmok-at, hogy a lakosság átjöjjön a hódoltsági malmokba, és ezzel is növeljék a török kincstár jövedelmét." A török pusztítások gátolták a termelőmunkát, növelték a jobbágyok lét- és „vagyon'-bizonytalanságát, okozói voltak a népesség csökkenésének. 104 Noha a drinápolyi béke (1568) után a királyi Magyarország országgyűlései nem hoztak Békés megyét érintő törvényeket, de a király, főleg pedig a királyi várakban katonáskodó tisztek és egykori földesurak nem feledkeztek el a békési vidékről A mindenkori Habsburg-királyok török kézen lévő birtokokat adományoztak a királyi várak nemeseinek, részint hogy a király folyamatos jogigényét fenntarthassa, részint pedig hogy a menekült nemesekben a visszatérés reménysugarát táplálhassa. így került 1573-ban Szénás és Décse birtokába Szénássy István egri hadnagy. Az egri káptalan tudatja, hogy megkapta a [Miksa] királynak 1572. okt. 26-án kelt parancsoló levelét. E szóról szóra leírt levélben meghagyja a király 160