Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 102. Békési török lovasok adót szállítanak a budai török kincstárnak (Török fejadó-összeírás, 1585–1588)

cse, 4 ódában 37 emberrel, 29-33-35 és 48 akcse. Martaloszok együtt 74 ember, ráczok és néhány török. A gyulai vár müteferrikái. Teszvidzs aga kapudán, napi 24 akcsevel. Ali dizdár napi 18 akcsevel. Lufti őrségi kiája, napi 10 akcsevel. Véli szertopcsi 12 és Mohammed, a gyulai hidak felügyelő agája napi 21 akcsevel. A gyulai őrség létszáma együttesen 709 ember. A gyulai lívához tartozó erdőhegyi vár őrsége 260 ember. A békési párkány őrsége 238 ember. A szarvasi párkány őrsége 195 ember. Gyula vára török őrségének zsoldjegyzéke, 1590. Török. Magyarul kiadva: GyO 437-438. old. - A gyulai török őrség létszámához összevetésül kínálkozik, hogy az 1560 körüli években a gyulai vár magyar őrsége is általában 600-900 főre (gyalogosra és lovasra) rúgott, csak az 156Ő. évi ostrom idején érte el a kétezer főt. A zsoldjegyzékben említett erdőhegyi palánk Gyula és Jenő (Borosjenő) között mintegy félúton feküdt, amelyet még 1566 előtt építettek a törökök. L. Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században, 63., 60. old. 102 A török uralom alá került megye területén egyedül a jobbágyság maradt meg. A jobbágyot ide kötötte megélhetése, de elmenekült urainak röghöz kötő törvénye is. E jobbágyság, mely ,,a megyei tisztikar föloszlása után is megőrizte Békésvármegye nevét és fönntartotta emlékét", a legsúlyosabb adóterheket nyögte. Mind a török kincstár, mind a török földesurak könyörtelenül behajtották adóikat a népen. ...995. sewál 24-én [1587. szept. 26.] ugyanoda [a budai török kincstárnak] beszállíttatott Kurd Diváne és Ali Diváne békési lovasok által 1825 a[kcse]... Számadás az esztergomi szandzsákbeli hitetlenek fejadójáról, 1585-1588. Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek IL, 654. old. A fenti idézet Karácsonyi Jánostól (Békésvm. tört. I. 253. old.) való. A terhek fokozatosan nőttek. A fejadó (kharadzs, harács), a legfontosabb rendes kincstári adó 1570-ig 50 akcse volt. Éppen a közölt békési adóadat alapján következtette ki Virágh Ferenc (Török hódoltság Gyula térségében, 54. old.), hogy 1585 körül a harács már 50 akcsénél többet tett ki. A török adózásra 1. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában, Pest, 1864., 177-233. old.; Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében, 51-59. old. Részletesen foglalkozik a török adózással és adóösszeírásokkal Káldy-Nagy Gyula több munkája (Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon; Magyarországi török adóösszeírások, Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 52., Bp., 1970.). 159