Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A megye születése előtt - 7. A bogumil eretnekek (Gellért: Elmélkedés a három fiú himnuszáról, 1044)

keresztelőknek nem volt nyugtuk még éjszaka sem, s igen nagy munkájuk volt, mégis Krisztus nevéért, akinek a szolgálatában ki akartak tartani, nyugodtan és jó szívvel viselték a fáradságot. A püspök pedig szünet nélkül prédikálta az Isten igéjét azoknak, akiket megkereszteltek... A nagyobbik Gellért-legenda, XIV. század vége. Kiadva: SRH

II. 493-494. old. Latin. Fordítása: Lederer Emma: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához L, 364. old. 7 A csanádi püspökség területén a pogányok mellett nagy számban éltek bogumil eretnekek is, akik azt követően, hogy 1018-ioiQ-ben egész Bulgária bizánci fennhatóság alá került, tömegesen hagyták el bulgáriai lakhelyüket, s Ajtony szállásterületén leltek otthonra. E jobbára szláv etnikumú népelemek a keleti egyházhoz tartozó ortodox keresztények voltak, akiknek körében elterjedtek a Bulgáriában a X. században jelentkező bogumil eretnekség tanai. A Gellért által képviselt és terjesztett latin rítusú kereszténység számára kétszeres veszélyt jelentett ez az eretnekség. Nem véletlen, hogy Gellért püspök - a legnagyobb valószínűség szerint 1044-ben - önálló és nagy terjedelmű teológiai művet írt a bogumilok ellen, amelyben azonban utal arra is, hogy az eretnekek mellett gondot kellett fordítania az új hit terjesztésére, a pogányok megkeresztelésére. .. .Megígértük, hogy az isteni erők után az ellentétes erőkről is szólunk, így hát még ígéretünk beváltására kell irányítanunk tollúnkat. Tehát: amiképpen Istennek is van, aki magasztalja és dicsőítse őt, ugyanúgy az ördögnek is van az emberek között olyan híve, aki tulajdon kárhozatára és vesztére dicsőíti őt. így Krisztus és az ő egyháza valamennyi ellenségét az ördög erőinek kell neveznünk... De jaj! most rengetegen hemzsegnek az egyházban, szinte már elfoglalják az egész világot, és senki sincs, aki az effélék sületlenségei ellen felemelje a szavát. Ó, mily nagy emberekről érzem, hogy az ördög fiai, ő miattuk tapasztják be a számat. Manapság nálunk az irigységtől felbújtogatva szinte mindegyikük káromolja nemcsak a szent szertartásokat, az egyházat és a papságot, de magát az Isten fiát, a mi Urunkat, Jézus Krisztust is. E világon még soha nem hallott eretnekség visszakövetelni a holtak lelkeiért keresztény szokás szerint felajánlott alamizsnákat. Ne gondold, szeretett testvérem, hogy ez enyhébb eretnekség a régebbieknél. Igaz hitemre vallom: erőszakkal kényszerítik az embereket arra, hogy tűrhetetlen hazugságokat szórjanak Isten papjaira. 15