Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 100. Töröknek adózó Békés megyei falvak és lakóik (Török fejadó-összeírás, 1571)

alapján nyerte első 6000 a[kcse] jövedelmű tímárját, amelyhez a Túr város vásárjának megrontására rohanó hitetlenekkel, s a Tokajból országunkba törő kjáfirokkal vívott harcaiban szerezvén két ízben 1500 a [kese] terakkit, 991. redseb 16-án [1583. aug. 3.] 1733 a[kcse] hiánnyal a most nevezett birtokok jövedelme néki átadatott. 22. Pervíz Abdullah tímárja, átírva Ibrahim bin Mohammedről, aki fáriggá lett. Ványa (Vágya), Bosúhalom és a többi előbb nevezett birtok 54.000 a[kcse]... Fehérvári lovas volt előbb Pervíz, ki vitézségéért Haszan nógrádi szandzsákbég felterjesztése alapján nyert először 5333 a[kcse] timárt, melyet 1500 afkese] terakkival növelt akkor, midőn a szolnoki végeken fekvő szarvasi palánk elpusztításárajövő István nevű gaz, átkozott hitetlen ellen harcolván, ezért Sehszüvár szolnoki szandzsákbég által pecsétes defterre méltattatott... A szolnoki szandzsák rúznámcséje a 991. évre (1583. jan. 24.-1584.jan

. 12.). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek II., 562-563. old. - A gyulai szandzsák megszervezésére és az azt alkotó náhijékre 1. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása, Pest megye múltjából 3., Bp., 1977., 10. old. A török berendezkedésére a hódoltsági területen általában véve 1. Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon, Körösi Csorna Kiskönyvtár 9., Bp., 1970., passim; megyénk XVI. század végi, XVII. század eleji (törökkori) történetének több problémájára 1. Karácsonyi János: Törökvilág Békés megyében, 11-46. old. Az említett szarvasi palánkot - a békésivel együtt - a török építette 1566 után, hogy mintegy összekötő lánc legyen Szolnok és Gyula között, török lovasok számára szolgáljon állomáshelyül, ahonnan kiindulva nagy dúlásokat, pusztításokat végezhettek. 100 Békés megye északi része a szolnoki szandzsákhoz nyert besorolást. A szolnoki szandzsák 1571-ben keletkezett defteré név szerint feltünteti az egyes falvakban élő családfőket, megadja a faluban lévő házak - ténylegesen a fejadó fizetésére kötelezett családfők - számát, végül pedig említést tesz arról, hogy van-e a településnek temploma. ...Okány (Okán) falu, tartozik a nevezetthez [a csongrádi náhijéhez]. Ábrám Balázs „bíró", Bakos Máté, Ötvös Miklós, Kapus(i) Bódizsár, Farkas Mihál, Pálfi Pál, Koboz Pál, Mester Lukács, Falu Mihál, Banga Mihál, Balázs Lukács, Balázs Ferenc, Balázs Márton, Balázs Fábián, Bálás Imre, Bakos Tomás, Eke Bálás, Mónár Ferenc, Kun Imre, Csentely (?) István, Csentely Mihál, 156