Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 96. Miksa király a török haderő átvonulási területének feldúlására, elpusztítására szólítja fel Kerecsényi Lászlót (Miksa utasítása, 1566) - 97. Gyula várát elfoglalják a törökök (Istvánffy Miklós: Magyarország története, XVI. század vége-XVII. század eleje)

Mágocsi Gáspár levele Schwendihez, a szepességi császári hadak fővezéréhez, 1566. febr. 2. Kiadva: Károlyi Árpád: Regesták a bécsi cs. kir. állami levéltárból, Évk. VIII., 30-31. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. 96 A régóta várt nagy török támadás 1566 tavaszán indult el. Szulejmán szultán május i-én hagyta el Konstantinápolyt, de már pár héttel korábban unokaöccsét, Pertaf pasát tekintélyes haderő élén Gyula vára ellen indította. Miksa király (1564­1576) korlátolt tanácsosai sugallatára április 12-én arra utasította Kerecsényit, hogy - mintegy az ostrom legfontosabb előkészületeként - a török haderő átvonulási terüle­tét dúlja fel, az egész vidéket pusztítsa el, égesse fel a falvakat Mivel a hadban jártas s háborúhoz értő jeles férfiak azt tanácsolják, hogy a török roppant készületével szemben csak védelmi háborúra lehet szorítkozni, s erre nézve legcélszerűbb a török ditióját tűzzel-vassal pusztítani, hogy az ellenség onnét semmi erőt, élelmet stb. ne szerezhessen: azért - (bármint saj­nálja is a nyomorult köznépet, s bármily jól tudja, hogy egyes mágnások s ne­mesekjövedelmei is e pusztítás által kárt szenvednek; mert a két rossz közül a kisebbik választandó) elhatározta e tanács után indulni, s meghagyja Kere­csényinek, hogy Schwendit - aki parancsot kapott a pusztítást tüstént elkez­deni, amint az ellenség a király ditiójára lép - e pusztításban Gyulából támo­gassa. Miksa király utasítása Kerecsényi Lászlónak, 1566*. ápr. 12. Magyar nyelvű tartalmi kivonata kiadva: Károlyi Árpád: Regesták a bécsi cs. kir. állami levéltárból, 39-40. old. - Kerecsényi válaszában (uo. 40. old.) - teljes joggal - megopponálta az esztelen tervet. Az események gyors sodrában kivitelezéséről szó sem lehetett, viszont „egy pár hónap múlva 40 000 tatár száguldozta be a vidéket" (Scherer Ferenc: Gyula város története I. A földesúri város, Bp., 1938., 207. old.), így azt a dúlást, amit a „királyi kegy" Kerecsényire kívánt szignálni, ők végezték el. 97 A tragédia 1566 nyarán teljesedett be. Miközben II. Szulejmán szultán Szigetet (Szigetvárt) ostromolta, Pertaf pasa Gyulát vívta meg. A Miksa király által segít­séggel hitegetett, de végül is támasz nélkül maradt, egyedül hagyott gyulai védők - akiknek sorában (jellemző módon) szinte egyetlen Békés megyei nemes sem volt ­146

Next

/
Thumbnails
Contents