Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A török veszedelem torkában - 93. A gyulai vitézek bugaci portyázása (Szép ének a katonákról, az 156o-as évek első fele)
Eszvegyűltek az gyulai vitézek; Megszámlálok egynehány vitézeket: Egyik vitéz az jó legény Beké Pál, Az második vitéz Hedegűs János, Az harmadik jó Balázsdeák Márton, Pribék Mihály, Imre Márton, Nagy Mihály. Tegzes Lőrincz, Varkucs Mihály, Nagy Fábián, Czigány Mátyás, Ördög Mátyás, Nagy Gáspár, Sokan vadnak többen sok jó vitézek. Ez szót monda vitéz Hedegűs János: „Hallgassatok édes társim vitézek, Egy szép dolgot ím én is mondok néktek. Hat holnapja hópénzünket nem láttuk, Szolgáinkat csak hazugsággal tartjuk, Lovainkat zabszalmával hizlaljuk. Ha akarjátok édes társim, vitézek, Mind fejenként kapitánra mi menjünk, Hópénzünket tűle szépen megkérjük. Ha nem adja hópénzünket minekünk, Mind fejenként kapitánra ökleljünk, Mert lovastul az fát meg nem ehetjük." Jóvá hagyák az Hedegűs tanácsát, Mind fejenként kapitánra ménének, Nagy sereggel előtte megállának. Hedegűs János kapitánnak ezt monda: „Meghallgassad te gyulai kapitány, Most minékünk hópénzünket megadjad!" Hogy ezt hallá az gyulai kapitány, Kinek neve az Kerecsényi László, Nagy haraggal vitézeknek ezt monda:
