Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A megye születése előtt - 1. Honfoglaló magyarok a Körös mentén (Anonymus: A magyarok története, XIII. század eleje)

1 Mint minden táj- vagy közigazgatási egység, így a később Békés megyévé szerveződő vidék, illetve Békés megye legrégibb történetét is szükségszerűen sűrű homály fedi. Hogy a terület régtől, az emberi történelem hajnalkorától fogva lakott volt, arról nem az írás betűi, hanem a régészeti leletek, maradványok szólnak. Sajátságos módon az egykori életről a holtak „beszélnek", az egykor itt éltek csontvázai, használati tárgyai. Még ama tényt is, hogy a IX. század végi honfoglalás során a magyarok e vidéket szintén birtokukba vették, a régészeti ásatások eredményei, leletei bizonyítják, noha a Körös vidéki honfoglalás eseményeiről már írásos - igaz, ez esemény után három évszázaddal íródott és erősen kétes forrásértékű - mű is tájékoztat: Anonymus regényes Gesta Hungaroruma. .. .Tas és Szabolcs a győzelem után visszafordultak Árpád vezérhez, miután az egész nép meghódolt a Szamos folyótól a Körösig (Crisium), és senki sem merte a kezét emelni ellenük. Sőt maga Mén-Marót vezér sem igen akart ellenük vonulni, hanem inkább útra készült Görögországba. Nekiindulva lefelé jöttek egy Omsó-ér (Humusouer) nevű víz mellett, s a Szerep- (Zerep) mocsárhoz értek. Azután útjukat folytatva Szeghalomhoz (Zeguholmu) jutottak; itt át akartak kelni a Körösön, hogy Mén-Marót ellen harcoljanak, de MénMarót katonái odajöttek, s megakadályozták, hogy átkeljenek. Továbblovagolva tehát, egy napra rá az apró halmoknál (iuxta parvos montes) ütöttek tábort. Innen pedig a Túr (Turu) folyó mentén a Tiszához értek, s a Dorogmarévnél átkeltek rajta... ...Árpád vezér és nemesei közös elhatározással sereget küldtek Mén-Marót bihari vezér ellen. Ennek a hadseregnek Ősbő meg Vélek lettek a kapitányai 9