Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Az adózás módja, az adóigazgatás
Ha a történelemben a termelőerők fejlődését és a termelési viszonyok alakulását tartjuk alapvető fontosságúnak, - nem becsülve le a politikai és a szellemi élet jelentőségét sem - különösen becsülnünk kell azokat a történelmi forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság és a társadalom történetét vizsgálva, ne elégedjünk meg többé-kevésbé valószínűsített feltevésekkel, hanem konkrét számadatokkal támasszuk alá megállapításainkat. A mennyiségi adatokkal való bizonyítás igénye, amelyet kvantitatív módszernek szoktak nevezni, a marxista és a polgári történetírásban egyaránt erősödik. A történelemnek ilyen, mennyiségi adatokat bőségesen tartalmazó forrásai közé tartoznak a különböző összeírások. A múltban készült magyarországi összeírásoknak többféle alapon többféle fajtáját különböztetjük meg. Azon az alapon, hogy milyen területről készültek, országos, regionális és helyi összeírásokat különböztethetünk meg. A regionális összeírások egyik típusa a megyei összeírás. Azon az alapon, hogy milyen céllal készültek, még több kategóriába sorolhatjuk az összeírásokat, az egyes kategóriákon belül pedig ugyancsak számos típust állapíthatunk meg. A feudalizmus évszázadaiban leggyakrabban az adóztatás érdekében készültek összeírások. Az alábbiakban egy regionális adóösszeírást teszünk közzé, amely Békés megyéről készült 1725-ben. Arról, hogy az adóösszeírások milyen típusába tartozik, a későbbiekben lesz szó. * Ahhoz, hogy az adóösszeírásokat megérthessük és forrásértéküket megállapíthassuk, ismernünk kell az adózás módját, az adóigazgatás mechanizmusát abban az időben, amikor az adóösszeírás készült, összeírásunk esetében tehát az 1720-as években. A legfontosabb adófajta ekkor is, miként már évszázadok óta, a hadiadó 7