Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - A helységek újratelepülése, a jobbágyvándorlás okai

ben lovaikkal, részben mint hajdúk szolgálnak, halászok és erdőőrök is vannak köztük. Doboz lakosai a Rákóczi idők után kezdtek letelepedni, saját kezdeményezésből. Más megjegyezni valójuk róla a biztosoknak nem volt. Csaba új betelepülése 1718-ban kezdődött. 1719-ben, amikor Harrucker lett a földesura, már megfelelő számú lakosa volt.

74 A lakosság csökkenése 1722-ben kezdődött.

75 Tárcsa új betelepülése 1719-ben kezdődött. Arról nem szóltak a biztosok, hogy saját, vagy földesúri kezdeményezésre történt a település. Később csökkenni kezdett a lakosság.

76 Nemes-Kereki betelepülése 3 és fél éve kezdődött.

77 A földesúr kezdeményezte és hajtotta végre a telepítést. Berény betelepítése 2 éve kezdődött, a földesúr telepített. Korábban puszta volt. Még mentes az adók és a földesúri szolgáltatások alól, az ott lakó 28 szlovák és 18 német családot azért nem írták össze. Vári gróf Löwenburg főispán birtoka volt. 1716-ban kezdett betelepülni; 3 éve teljesen elnéptelenedett, majd új telepesek költöztek be.

78 Gyoma betelepülése 6 évvel azelőtt kezdődött, akkor még nem Harrucker volt a földesúr. Saját kezdeményezésből jöttek a telepesek.

79 Öcsöd betelepülése 11 éve kezdődött, saját kezdeményezésből jöttek a telepesek.

80 Szent-András Száraz György személynök birtoka volt. Települése 3 éve kezdődött, a telepesek kezdeményezésére. 1725-ben vetettek ki rá adót először.

81 Szarvas két éve kezdett betelepülni, azelőtt puszta volt. Még élvezte az adók és a földesúri szolgáltatások alóli mentességet. A biztosok, amikor összesítették az összeírás szöveges részének pontjaiba írt feljegyzéseiket, Harrucker telepítési akcióját csak 4 helység esetében állapították meg: Nemes-Kerekinéi, Szarvasnál, Berénynél és Gyula egy részénél. Nyilvánvalónak látszik azonban, hogy a földesúrnak nemcsak a telepítési akciókban, a csoportos településekben volt szerepe, hanem egyes családok be-, illetve - bizonyára nem egy esetben - visszaköltözésében is. És az sem vonható kétségbe, hogy az ilyen egyéni településekre is fordított anyagi befektetést, ha egyebet nem, legalább annyit, hogy egy időre a földesúri szolgáltatásokat elengedte. Az összeírás szöveges részének harmadik és negyedik pontjában éppen arról volt szó, hogy a földesúr mit tett a telepesek megtartása érdekében, és hogy a lakosok miben látták az elvándorlás legfőbb okát. 73