Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás végrehajtása, szerkezete
Mint említettem, a 2 biztos szeptember 15-én írta alá az összeírást magában foglaló, a helytartótanácshoz küldött jelentését, Debrecenben, a tiszántúli kerületi tábla székhelyén. 68 • Az 1725. évi összeírás tehát, hogy rekapituláljam a szerkezetéről részben már elmondottakat is, a következőképpen tagolódik. Bevezetéssel kezdődik, amelyben a biztosok elmondják az előzményeket, összefoglalják a megbízatásukkal járó feladataikat, leírják, hogy azok megoldásához miként fogtak hozzá. Következik a megye 17 helységének az összeírása. Szó volt róla, hogy az előző teljes összeírásban, az 1721. éviben, 15 helység szerepel. Ezekhez járult Berény és Szarvas, amelyek most jelennek meg először az 1711 utáni összeírásokban. Ha feltételezzük, ami valószínűnek látszik, hogy a biztosok a helységeket olyan sorrendben írták össze, amilyenben egymás után felkeresték őket, akkor az alábbi útvonalon jártak. Füzes-Gyarmaton kezdték az összeírást, a megye észak-keleti csücskében. Innen lementek Szeghalomba, majd Vésztőre, aztán Körös-Ladányba, mindhárom helység a Sebes-Körös mellett fekszik. Ladányból délre Békésre, ahol a Fehér- és a FeketeKörös egyesül. Innen a Fehér-Körös mentén előbb Gyélára, amelyet Gerlának is neveztek, majd Gyulára. Gyuláról - Várit későbbre hagyva előbb felmentek kissé északra Dobozra, majd nyugatra fordulva Csabát keresték fel. Csabáról felmentek északra az egyesült két Körös melletti Tárcsára és Nemes-Kerekibe, onnan délnyugatra Mező-Berénybe mentek le. Innen - mielőtt a megye nyugati részébe mentek volna át - előbb visszamentek a Gyulától is keletre fekvő Váriba. Innen majdnem az egész megyét átszelve Gyomát látogatták meg. Innen kimentek előbb a megye nyugati csücskében is legnyugatabbra fekvő Öcsödre, ahonnan SzentAndráson át kelet felé haladva Szarvason fejezték be útjukat. A vázolt útvonalon haladva készült összeírás, mint már említettem, 2 részre oszlik. Az egyik a felkeresett helységekben a látogatás időpontjában lakóknak, a másik a helységekből a korábbi hónapokban vagy években elvándoroltaknak az összeírása. A helyben maradottak összeírásában ismét 2 rész különböztethető meg: az egyik a rovatos, vagy táblázatos, a másik a szöveges, vagy pontokba foglalt. Mind a rovatokról, mind a pontokról volt már szó, de még lesz is. 44
