Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás jellege, keletkezésének oka, háttere
az utóbbi időben milyen volt az adóigazgatás, mennyi adót fizettek, és az adókezelők miként számoltak el a beszedett adóról, a hibákért, károkért kik a felelősek. Végül azzal is megbízta az utasítás a 2 biztost, vizsgálják meg, hogy miként lehetne a megyei tisztviselők számát, az igazgatás költségeit csökkenteni, figyelembe véve azt is, hogy a földesúr hajlandó az adókezelést magára, illetve tisztviselőire átvállalni. 58 Kiderül az eddig ismertetett előzményekből, különösen pedig a 2 biztosnak adott utasításból, hogy az uralkodó mást, többet rendelt el annál, hogy a megye lakosságának adózó képességét felmérjék, ami az adóösszeírásoknál - mind az országosaknál, mind a megyeieknél - történni szokott. Ez is feladata lett a 2 biztosnak, de csak egyik feladata. E mellett azt a megbízást is kapták, hogy vizsgálják meg a megyebeli helységek betelepítésének körülményeit, elsősorban abból a szempontból, hogy a földesúrnak a benépesülésben mi volt a szerepe. Meg kellett továbbá vizsgálniuk a megyei adóigazgatást, az adózókra kivetett megyei adót, kettős szempontból. Egyrészt abból, hogy indokolt-e annyi háziadó, amennyit a megye kivetett, másrészt nem történt-e visszaélés az adóigazgatásban. Azt is meg kellett vizsgálniok, hogy miként lehetne a megye igazgatási apparátusát csökkenteni abban az esetben, ha az adóigazgatást a megyétől a földesúr veszi át. Az összeírok az összeírásnál mindeme feladatokat szem előtt tartották, és végre is hajtották. Az összeírás így más lett, mint a szokásos adóösszeírások. Részben kevesebbet tartalmaz, ami az adózók anyagi helyzetét illeti. Részben azonban sokkal többet, ami a településre, az adóigazgatásra, nem utolsósorban pedig a jobbágyok vándorlására vonatkozik benne. Harrucker a jobbágyvándorlásra hivatkozott beadványában, ennek megakadályozását jelölte meg a fő célként. Az uralkodó is ezt tekintette a fő célnak. A biztosok helységről helységre összeírták, hogy honnan hová, mikor, név szerint kik vándoroltak el a megyéből a legutóbbi hónapokban. Ilyen számbavételt egyetlen más összeírás sem tartalmaz a fentiekben felsoroltak közül. Nem tartalmaznak a betelepülésre és az adóigazgatásra vonatkozó adatokat sem. Ez volt az oka annak, hogy az 1725. évi összeírást találtam a közlésre legérdemesebbnek, ennek az adatai világítják meg a megye viszonyait ezekben az évtizedekben a legsokoldalúbban, nemcsak a helységek, nemcsak a megye, hanem az ország történetének a vonatkozásában is a legtanulságosabban. 40
