Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás jellege, keletkezésének oka, háttere

és egyben a főhadbiztosság helyettes vezetője. A hadsereg élelmezésében új rendszert vezetett be, amivel a kincstár részére jelentős megtakarítást ért el, és Savoyai Jenő megbecsülését érdemelte ki. 1718-ban „ab Harruckern" előnévvel a római szent birodalom lovagja rangot és címerhasználati jogot kapott. 1719-ben, állami szolgálatának 30. évében, a kor szokásainak megfelelően jutalomért folyamodott az uralkodóhoz. Jutalmul a gyulai uradalmat, vagy a kincstár budai malmát a hozzátartozó szőlővel kérte. Az udvari kamara 24 000 forint jutalmat javasolt, a malom helyett az uradalmat, amelynek értékét 24 000 forintnál valamivel többre becsülték.

53 III. Károly 1719-ben engedélyezte a 24 000 forintos jutalmat, és azt, hogy fejében a kért uradalmat kapja, megtérítve a becsértéke és a jutalom közti különbséget. A szegedi kamarai praefectus hivatalosan 1720-ban adta át Harruckernek az uradalmat, egyelőre csak inscriptionaliter, azaz zálogként. 1722. március 28-án kapta meg Harrucker a honfiúsító királyi oklevelet, április 30-án tette le az indigenátusi esküt.

54 Miután a végül 37 000 forintra becsült uradalom értéktöbbletét, 13 000 forintot - még 1722-ben - kifizette, került csak sor 1723. május 3-án a királyi adomány levél kiállítására, majd augusztus 10-én a nagyváradi káptalan általi ünnepélyes beiktatásra. Noha az adománylevél csak 1723-ban kelt, az inscriptio csak 1720-ban történt, Harrucker már 1719-től a gyulai uradalom birtokosának tekinthette magát, és annak tekinthették a kincstári hivatalok is. Harrucker a gyulai uradalom elnyerése után sem szakította meg szolgálatát a magyarországi hadbiztossági szervezetben, amelyből csak 1737-ben vált ki. Ez sem jelentette még hivatalnoki pályafutása végét az állami kormányzatban. Az udvari kamarának 1742-ben bekövetkezett haláláig tanácsosa maradt, s élete végéig viselte a Békés megyei főispáni méltóságot is, amelyet címzetesen 1729-ben, ténylegesen 1732-ben nyert el.

55 Noha hivatali feladatai ideje túlnyomó részét igénybe vették, birtokaival is törődött. Legfontosabbnak azt tartotta, hogy birtokai benépesüljenek, hogy a lakosság száma növekedjék, a telepesek ne költözzenek máshova, ne vándoroljanak tovább. Annak érdekében, hogy nemrég kapott és betelepíteni kezdett birtokairól a lakosság elvándorlását megakadályozza, fordult Harrucker 1725 tavaszán az uralkodóhoz. Kérvénye sokrétű, több szempontból tanulságos ügynek lett az elindítója. Ennek az ügynek során, egyik fázisaként, készült az az összeírás, amelyet közlésre választottam ki. 36