Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás jellege, keletkezésének oka, háttere

Ennek az az oka, hogy az 1725. évi összeírás is adóösszeírás volt ugyan, de másfajta, mint a többi. Az adózók anyagi helyzetéről kevesebbet mond, tájékoztat viszont olyan kérdésekről, amelyekről a többi összeírásban nem esik szó. Ez a tájékoztatás adja sajátos értékét, választásom elsősorban ezért esett erre az összeírásra. Ahhoz, hogy az 1725. évi összeírás sajátos jellegét és értékét megvilágítsuk, legcélszerűbb elmondani keletkezése történetét. • A fentiekben számba vett 10 adóösszeírás részben az országgyűlés, részben a megyei hatóság kezdeményezésére keletkezett. Az országgyűlés a két: 1715. és 1720. évi országos összeírást kezdeményezte, rendelte el. Az 1725. évi összeírást egy földesúr kezdeményezésére az uralkodó hajtatta végre. A földesúr Harrucker János György. Az összeírást tárgyalva, kezdeményezőjéről is kell néhány szót mondanunk. Nevét az összeírás idején még hol „Harrucker''-nek, hol pedig „Harruckern"-nek írta. Később - uralkodói oklevelek írásmódjának megfelelően - a család tagjai következetesen Harruckernnek írták nevüket

47

. Harrucker János György 1664-ben született a felső-ausztriai Schenkenfeldenben, polgári családból, apja takács volt. Pályája példa arra, hogy egy polgári család tehetséges sarja, mint az uralkodói azaz állami kormányzat hivatalnoka, milyen magasra, a főnemesek sorába emelkedhetett. Példa egyben arra is, hogy Magyarországon a török kiűzése után a vagyonszerzésnek milyen lehetőségei voltak, és hogy ezekkel a lehetőségekkel az idegen hivatalnokok miként tudtak élni. Példa továbbá a magyar főnemesség feltöltődésére idegen családokkal a 18. században. Az állami szolgálatot 1689-ben, 25 éves korában kezdte az ausztriai számvevőségnél.

48 Innen 1692-ben átkerült a főhadbiztossághoz mint élelmezési biztos.

49 Majd tanácsosi címet kapott és mint kamarai biztost az aradi vár építéséhez küldték ki.

50 Hogy ez mikor történt, nern tudjuk. Más magyarországi megbízatásokat is kapott. 1701-ben, amikor a spanyol örökösödési háború kitört, Itáliába irányították, mint élelmezési igazgatót és az élelmezésügy helyettes vezetőjét.

51 Innen 1708-ban Belgiumba küldték, ahol 5 évig a főhadbiztos távollétében a hadbiztosi hivatalt egyedül irányította. 1710-ben az udvari kamara tanácsosává nevezték ki.

52 Amikor Magyarországon III. Károly első török háborúja kitört, 1716 és 1718 között Savoyai Jenő herceg mellett ebben vett részt, mint az élelmezésügy 35