Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Az összeírások felhasználása Békés megye eddigi történeti irodalmában

ról készült, nem csak azokról, hanem a megye minden birtokáról. Abban is téved, hogy 1725-ben az összeírok szolgabírók voltak.

42 Mint majd szó lesz róla, a tiszántúli kerületi tábla két bírója készítette az összeírást. MezŐberény és Vésztő monográfiája egyaránt 1973-ban jelent meg. Mindkettőt több szerző írta, mindkettőt Szabó Ferenc szerkesztette.

43 Mezőberény monográfiájában Implom József írta azt a részt, amely az 1715 és 1730 közötti évekkel foglalkozik. Az általam felsorolt összeírások között 3-ban szerepel Berény, az 1725-ösben és a két 1730-asban. Implom egyiket sem használta. Említ egy 1728. évi összeírást,

44 ez az egyik 1730. évivel azonos, de ezt sem dolgozta fel. Vésztő monográfiájában Rákos István írta az 1715 és 1730 közötti évekkel kapcsolatos részt. Vésztő az egyik olyan község volt a megyében, amely az általam számba vett, 1715 és 1730 közötti valamennyi összeírásban, összesen 1 l-ben szerepel. Az összeírások kitűnő lehetőséget nyújtanak a község viszonyainak sokoldalú feldolgozására a kérdéses 15 évben. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a szerző ezzel a lehetőséggel csak kis részben élt. Csak 2 összeírás adatait használta fel, azokat sem teljesen. Az egyik a szerintem 1717. évi, amelyet ő 1716. évinek minősített. A másik az általam 1720. évi harmadiknak mondott, amelyet ő csak 1720. évinek nevez, mivel a másik kettőről nem tud, vagy nem akar beszélni.

45 Nehezen érthető, hogy még a két országos összeírást sem vette figyelembe. Ha az 1720. évit használta volna, nem írta volna, hogy a vésztőiek a mágori pusztát csak a 18. század második felétől kezdődően bérelték.

46 Idéz egy adatot az 1719. évi kamarai összeírásból, az Implom-féle Olvasókönyvön keresztül. Az 1717. és 1720. évi összeírásokban szereplő családfők neveit is közli, tanulságos táblázatot készít az állatállomány 1717 és 1840 közötti alakulásáról, ami azt mutatja, hogy tudja értékelni az összeírások adatait, ha ismeri őket. Anélkül, hogy Békés megye történetének egész irodalmát áttekintenénk, az említett példákból is megállapíthatjuk, hogy a megye 1711 utáni újratelepülése időszakában oly fontos első két évtized alakulásának számszerű adatokban leggazdagabb forrásanyagát, az országos és megyei adóösszeírásokat a különböző műfajú történelmi feldolgozások távolról sem merítették ki. Megállapíthatjuk egyben - nem kis csodálkozással - azt is, hogy az 1715 és 1730 közötti 11 összeírás közül teljes szövegében egy sincsen kiadva, sőt egyes részei is elvétve egy-kettőnek kerültek publikálásra. Megállapíthatjuk végül azt is, hogy az említett összeírások - az 1715. és 1720. évi országosak kivételével, amelyeket Acsády Ignác dolgozott fel 33