Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - A Békés megyei összeírások - Az 1716. évi megyei összeírás
lön írták össze. A második rovat azt tünteti fel, hogy a család hány köblös földet művel, azaz az általa művelt földbe hány pozsonyi mértékű köböl gabonát vet. A harmadik rovat azt mutatja, hogy a család hány köblös irtásföldet művel. A negyedik rovat arról tájékoztat, hogy a családnak hány kaszás rétje van, azaz rétjét hány kaszás tudja egy nap alatt lekaszálni. Végül az ötödik rovatból azt tudjuk meg, hogy a családnak hány kapás szőlője van, azaz szőlőjét hány kapás tudja egy nap alatt megkapálni. Érdekes, hogy a rovatokban számszerűen megválaszolt kérdések mind a jobbágyok földbirtokára vonatkoznak. Ezzel kapcsolatos az összeírás második részében 22 pontba foglalt tájékoztatások többsége is. Megtudjuk e pontokból, hogy Békés megyében ekkor még sem a szántók, sem a rétek, még kevésbé a legelők, nem voltak szétosztva a jobbágyok között, hogy a vetésforgót még nem vezették be, hogy a föld termékenysége, a művelés nehézsége milyen volt, hogy a földesúrtól béreltek-e pusztákat, hogy egy elvetett köböl után hányszoros volt a termés, hogy egy szénakaszás egy nap hány és milyen kocsi szénát kaszált, hogy a községeknek volt-e elegendő legelőjük. Megtudjuk továbbá azt is, hogy milyen célra használhatták az erdőket, és ebből milyen hasznot húztak, hogy volt-e malmuk, kocsmájuk, termékeik értékesítésére lehetőségük. Az állatállományról egyáltalában nincs szó az összeírásban. A gyulai várban lakó szerb katonaság összeírásához a katonai parancsnok nem járult hozzá. 1 • Időrendben az ijió. évi összeírás a következő. Erről nagyon keveset tudunk. A megye közgyűlési jegyzőkönyvében az 1716. évnél olvasható az a bejegyzés, hogy Szőke Béla táblabíró és Nadányi Zoltán alszolgabíró bemutatták a megye összeírását, amelynek következik a szövege. Ami pedig a jegyzőkönyvben következik, az semmi egyéb, mint a megye helységeiben lakó családfők névsora. Nem tudjuk megállapítani, hogy az összeírás valóban csak a neveket tartalmazta, avagy egyebet is, kitöltött rovatokat is, amit azonban nem másoltak be a jegyzőkönyvbe. Ez az összeírás ugyanis más változatban nem ismeretes. Az összeírásból így csak azt tudjuk meg, hogy Békés megyének 1716-ban melyek voltak a lakott helységei, azokban hányan és név szerint kik voltak a családfők. 13