Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VII. fejezet. A török hódítás - Békés megye pusztulása

Csongrádi nahije: Halásztelek, Okány, Szakái, Sima, Németi, Iráz, Darvas, Csejt, Kérsziget, Póhalom, Csudabala, Ladány, Gyarmat, Szeghalom, Ecseg, Vésztő, Környe, Simasziget. Békés megyében a török központja a gyulai vár lett. Ezen kívül még két helyen, Békésen és Szarvason építettek a törökök palánk erődítményt.

39 A gyulai várban 709, a békésiben 238, a szarvasiban 195 török katona szolgált.

40 A török katonák egy részét a szpáhik alkották, ök tulajdonképpen hűbéresek voltak, akik kötelesek a használatra kapott földbirtok fejében lovaskatonai szolgálatot ellátni. Minél több levágott fejet, vagy kivágott nyelvet mutatott be a lovas, annál nagyobb földbirtokot kapott.

41 A szpáhi legfeljebb akkora birtokot kaphatott (török szóval timárt), amelynek évi jövedelme nem haladta meg a 20 000 akcsét.

42 Ezt a birtokot a szpáhi nem örökösen, hanem csupán rövid időre, használatra kapta. Emellett voltak olyan területek is, amelyeket a kincstár saját kezelésében tartott (hász birtok). A meghódított területek egy része tehát az állami adót fizette, míg a szpáhi-birtok eltartotta a török hadsereg katonáinak egy részét. Mindezt a defterdárok nagyon pontosan feltüntették összeírásaikban, ahol feljegyezték az adóköteles családfők nevét, a szántóföldek, rétek stb. várható jövedelmét, a szpáhik nevét, birtokaik jövedelmét stb.

43 Az adók kíméletlenül pontos behajtása természetesen nagy terhet jelentett megyénk parasztságára nézve. Különösen a szpáhik hajtották be könyörtelenül — Orsxaghatát — A i'árvk hódoltság északt hata-ra —•—»— A fnagtjar állami adixtcttás Jeli halara 15. ábra: Magyarország iy]6 körül i < (H. Balázs Éva-JMalkkai László szerk.: Magyarország története 1526-1790. c. egyetemi tankönyv 16. lapja után közölt térkép alapján.)