Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VII. fejezet. A török hódítás - Békés megye pusztulása

íj. ábra: Gyula vára a XVI. század elején (Erdei Ferenc rekonstrukciós rajza Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának ópítéstörténeti eredményei c. kötetében.) maga János Zsigmond sem kívánta mindenáron a török támadást, amely segítség képében jelentkezett ugyan, de soha nem önzetlenül. Miksa király kérésére Kerecsényi sógora, Báthori Kristóf útján tett is javaslatot a megegyezésre, de ennek az ára Gyula átadása lett volna, amire viszont Kerecsényi nem volt hajlandó.

32 Ezután már valóban csak a fegyverek hozhattak döntést. Mivel a vár jelentős katonai segítséget nem kapott, Kerecsényi 2-3000 emberével szállt szembe a tízszeres túlerővel.

33 1566. július 4-én kezdődött meg a rendszeres ostrom, 14. ábra: Gyula vára i^Si-ben A vastag vonalak a téglából épült falakat jehsifc. A belső vár téglából épült, ezt vette körül a részben téglából készük, 3 kerek és 1 négyszögletű bástyával rendelkező deeékvár, amelyet 5 bástyás, palánkból épült külső vár védett. Ebhez építettek azután egy 4 bástyás palánkot, a huszárvárat. (Soherer: Gyula város története, I. lapján található rajz alapján.)