Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)
VII. fejezet. A török hódítás - Békés megye pusztulása
letekről lehetett beszedni. Míg például Csanád megyében 1560-ban 67 helységből szedtek tizedet, addig a következő évben már csak a Maros jobbpartján fekvő 22 faluból lehetett beszedni. 21 A legjelentősebb jövedelmi forrás a hat, majd hét vármegye állami adója volt. Az adórovó hatalmas összegeket mutatott ki, amelyet elvileg beszedhettek volna. Ezzel szemben biztosan csak Békés és Zaránd megyékre lehetett számítani, viszont ebben az időben már Torontál, Temes, Szolnok megyék adójából semmit sem lehetett beszedni. Arad, Csanád, Csongrád és Bihar vármegyék területéről meg legfeljebb egy-egy keskeny sáv szolgáltatta be az adót. 22 Ilyen viszonyok között természetesen a Békés megye védelmére szolgáló gyulai vár megerősítése nem történhetett meg a kellő mértékben. Mindvégig nagy hiányosságok mutatkoztak az őrség, a felszereltség és a védőművek vonatkozásában egyaránt. Az őrség létszáma a várban az alábbiak szerint alakult: 22 1553 március 130 gyalogos december 150 gyalogos 1555 465 lovas 250 gyalogos 1557 374 lovas 250 gyalogos 1559 502 lovas 254 gyalogos 1564 500 lovas 350 gyalogos 2 építész 6 tűzmester 1566 (az ostrom idején) mintegy 2000 fő A katonák zsoldját a vár királyi kézbe kerülése óta soha nem tudták pontosan fizetni. Több tucat elkeseredett hangú levélből kaphatunk képet a várőrség fizetetlenségéről. 1555-ben Pesti Ferenc adórovó azt írta Miksának, hogy a gyulai katonák pénztelenek és ruhátlanok. 1556-ban Olcsarovics Demeter kapitány levele szerint a gyulai őrség fél éve fizetetlen. 1557 januárjában Mágocsi Gáspár kapitány azt írta, hogy katonái 10 hónapja nem kapták meg zsoldjukat. 1557. április 14-én Földvári István gyulai követ jelentette Nádasdy országbírónak, hogy az őrség 14 hónapja fizetetlen. Természetesen a katonáknak valamiből élniük kellett, ezért azután Bornemissza Benedek kapitány 1559-ben ezeket írta Nádasdynak: „... lovag haramia és gyalog haramia, lovag hajdú és gyalog hajdú vagyon három száz. . . ezek hódoltatják a föld népét." Ez az állapot tartott nyilván egészen az ostromig, hiszen a katonák csak a lakosság sanyargatásából élhettek, mert Kerecsényi 1562-ben arról panaszkodott, hogy a vár őrsége már 40 hónap óta fizetetlen. Az is igaz viszont, hogy Kerecsényi, katonái elmaradt zsoldjának legalábbis egy részét, saját pénzéből kifizette. Mindenesetre a kamarai biztosok 1564-ben megállapították, hogy 31000 forint jár a kapitánynak zsold fejében. 24 A hadiszerekkel való ellátás terén sem volt jobb a helyzet. Henyei István várnagy 1553-ból a következőket jelentette:
