Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VII. fejezet. A török hódítás - Békés megye pusztulása

VII. fejezet A TÖRÖK HÓDÍTÁS - BÉKÉS MEGYE PUSZTULÁSA a) A török terjeszkedés Az ország három részre szakadása, 1541. után Izabella királyné és fia, János Zsigmond került Erdély élére. A Habsburg-udvar hódító politikája ettől kezdve hosszú időn keresztül Erdély megszerzésére irányult. Nem is reménytelenül, hiszen Fráter György személyében olyan politikus vezette Erdély ügyeit, aki inkább a töröktől akarta megkímélni Erdélyt s emiatt eljutott az udvarral való megegyezés gondolatáig. Mindezt természetesen a török is észrevette és minden erejével igyekezett Erdély és a Habsburg-udvar közeledését megakadályozni. Ezt természetesen csak úgy lehetett megoldani, ha katonai erővel szakadékot nyit Magyarország Habsburg uralom alatti része és Erdély között. Ennek irányába Békés megye, és így természetesen egyetlen komolyabb erőssége, a gyulai vár is beleesett, aminek következtében a XVI. század közepére ez az egyébként nem nagy jelentőségű vár fontossága egyszeriben igen megnövekedett. Miután György barát 1549. szeptember 8-án Nyírbátorban titkos egyezményt kötött Ferdinánd királlyal Magyarország és Erdély egyesítésére, Szulejmán szultán megüzente Erdélybe Izabella híveinek, hogy ne engedelmeskedjenek György barátnak. Hogy szavának nyomatékot adjon, Kászirn budai pasát küldte Erdély ellen. A pasa azonban Aradtól visszafordult. Ezzel a törökbarát erdélyi tábor támogatást nem nyervén - visszaszorult, a hozzájuk tartozó Patocsi Ferenc gyulai kapitány is elmenekült. Ferdinánd hadai pedig a nyírbátori egyezmény értelmében bevonultak Erdélybe. Ugyanakkor Izabella és fia Lengyelországba távozott. (15 51-) György barát saját személyét illetően ugyan tisztázta magát a szultán előtt,

1 de Szulejmán abba már semmiképpen nem nyugodott bele, hogy Temesvárt és Lippát a barát átadta a császári csapatoknak. Ezért támadásra parancsolta Szokoli Mohamed ruméliai beglerbéget, akinek egyik alvezére Uleman pasa 15ji. október 8-án el is foglalta Lippát. A császári csapatok vezére, Castaldo az erdélyi segédcsapatokkal együtt támadást indított ellene, mire Uleman november 18-án feladta a várat. A pasa szabad elvonulást kért, amit György barát Castaldo akarata ellenére biztosított. A zsoldosvezér mindinkább gyanúsnak találta az agyafúrtan taktikázó barátot, ezért 15 51. december 17-én meggyilkoltatta. Az 1552 elején összeült pozsonyi országgyűlés pedig a királyi Magyarországhoz csatolta Arad, Bihar, Csanád, Csongrád, Békés, Torontál, Külső-Szolnok, Szörény és Zaránd vármegyéket.