Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

V. fejezet. A gyulai várbirtok élete

A XVI. század első negyede után a robot lassan szinte teljesen kiszorította az amúgy sem jelentős mértékű bérmunkát. A robotosok száma egyre növekedett, munkabeosztásuk tervszerűen ment végbe. A majorságok gondozását, művelését leggazdaságosabban a közeli falvak népével lehetett elvégeztetni. Az 1550-es évek végén 14 falu lakosai végeztek robotmunkát a gyulai vár aliódiumai részére. Ebben az időben 10 faluban volt majorság, melyeknek mindegyikében a növénytermesztés volt a fő termelési ág, ezért az ebből az időből való urbárium robotmunkára mindenütt két nap kaszálást, gyűjtést és behordást írt elő.

21 Az ezen felül előírt robotszolgáltatások is a gabonatermesztéssel kapcsolatosak. Gabonaneműek alá az alábbi helységek lakói voltak kötelesek szántani: Település Búza Árpa Köles Lökösháza 6 hold 5 hold Simánd 12 „ 8 „ Eperjes 6 „ 4 „ 4 hold Bánhegyes 12 „ 10 „ 5 „ Az aratás szintén robotmunkával történt. Alsó- és Felső-Doboz lakói közül mindenki köteles volt a gyulai majorságban egy-egy kepe (capetia, vagy kepe: lásd a Függelék c. részben) gabonát learatni, ugyanez volt előírva Bánkuta, Alabian és Vésze lakóinak is.

22 Ezen kívül még a várhoz való fafuvarozás jelen• = falu Q r mez.oVc«.ros 9. ábra: A gyulai várbirtok falvai 1^60-ban