Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

IV. fejezet. A jobbágyok élete

Ritka esetben a fenti betakarítási módok mellett az is előfordult, hogy különösen mostoha időjárás miatt - sem kaszával, sem sarlóval nem látszott megoldhatónak a betakarítás. Ilyen esetben puszta kézzel, tövestől felnyűtték a gabonát. Egy-egy jobbágy gazdaság termelési eredményének kiszámításánál azt vehetjük alapul, hogy egy egésztelkes jobbágy gabonatermése 90-100 kalangya körül mozgott. Egy kalangyából a cséplés során általában 0,4-0,5 simándi köböl szemet nyertek, ami 30-40 liter mennyiségnek felel meg.

12 Ennek értelmében az egésztelkes jobbágy gabonatermése 3000-4000 literre becsülhető. Egy liter búza súlyát 0,80 kg-nak számítva ez a mennyiség 24-32 mázsát jelent.

13 A fél-, illetve a negyedtelkes jobbágyok termése előbbi számításaink alapján 12-16, illetve 6-8 mázsa volt. Az átlagos terméseredmény természetesen nem tükrözheti azokat az eltéréseket, amelyek középarányosaként az átlag kijött. Ennek érzékeltetésére csupán néhány példát szeretnénk ismertetni az 1560. évi triturációs (cséplési) jegyzék alapján. Eszerint egy kalangya búza a következő szemterméseket tartalmazta:

14 A fenti eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a jobbágyok kedvező időjárás esetén meg tudták termelni az évi kenyérnek valót. Mégis gyakran előfordult, hogy egyes helyeken, sőt néha megyeszerte éhínség ütötte fel a fejét. Ennek okai a legkülönfélébb károk lehettek, amelyeket a mezőgazdasági termelés akkori színvonalán nem tudtak megelőzni vagy elhárítani. E károk a török rablóportyáktól a különféle kártevők túlzott elszaporodásáig igen sokfélék lehettek. A megyénkkel szomszédos terület egyik falujának bírája jegyezte fel az alábbiakat : „Az egér miatt pedig felette nagy kár volt a búzában és az aki kevés tavasz (tavaszi gabona) az asztag tetejébe vót, abból semmi sem lett. Az egerek miatt mind elveszett volt. . ."'

5 A török támadások okozta pusztításokról a későbbiekben még szólni fogunk. Az időjárás, az elemi csapások ellen a XVI. századi parasztember vajmi keveset tehetett. A folyók szabályozatlan szeszélyességgel kanyarogtak, nagyobb c) Termelési eredmények Berényben Gyúrón Szénáson Kondoroson Dccsén Németi és Mágor (együtt) Káka és Szarvas „ Vésztőn Szentetornyán Csabacsűdön Veresegyházán Eperjesen (Zaránd m.) 0,20 simándi köbölt 0,48 0,29 o,74 0,31 o,45 0,46 0,50 0,24 0,27 o,47 0,43