Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

III. fejezet. Birtokviszonyok, megyénk nemessége

6 7 8 9 io 11 12 birtokos volt faluban Mint látható, a megyebeli falvak mintegy fele i-i birtokos kezében voltj de ebben az időben már az sem ritka eset, hogy egy faluban 5-10 nemes is bírjon egynéhány telket. Egy kézben lévő nagyobb birtoktest a gyulai uradalmon kívül ebben az időben nem volt Békés megyében. A gyulai uradalom területének nagy része viszont az akkori Zaránd, illetve Csanád megyében feküdt. A Békés me­gyében birtokos családok között köznemesek találhatók a legnagyobb számban, a tekintélyesebb vagyonú nemesek szinte mindegyikének birtoka zöme más me­gyékben volt/ 1 Az alábbiakban közöljük, mely nemesi családok rendelkeztek viszonylag nagyobb birtokkal Békés megyében a XVI. század derekán. Felsorolásunkban csak olyan nemeseket tüntettünk fel, akiknek legalább 2 falu volt birtokukban, vagy ennyiben voltak részbirtokaik. Abránfi Bánrévi Bekfi Dóczi Eszes Gyulai-Gaál Glésán Haranghi (Dánfoki) Kiss Komlósi (Simái) Mező Nadányi Oláh Patócsi Simái Susalics Szedecsi (Bodoki) Székely Veér Veres Zalai 8 település ura 4 3 2 4 4 3 4 1 i 4 3 3 2 3 4 3 3 6 4 3 Békés megyében a század közepén mintegy 80-120 nemes mondhatott ma­gáénak birtokot. Az állandó cserék, zálogolások, öröklések stb. miatt pontot számot adni akár egy esztendőre nézve is lehetetlen, már csak azért is, mert voltak olyan falvak, ahol egytelkes nemesek éltek, s ezeknek sem nevüket, sem számukat nem ismerjük. Ezek az egytelkes nemesek vagyoni helyzetüket, élet-

Next

/
Thumbnails
Contents