Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

II. fejezet. Települési viszonyok

lós, Mezőhegyes, Bodzás, Dévaványa, Kérsziget, Ecsegfalva, Ösvény, Cséfány, Balkány, Kiskároly, Kisharang, Szeghalom, Kót, Iráz, Sarkad, Keszi, Csudabala. Békés megye mai területén a XVI. században számításunk szerint 104 település volt, de még ezekhez is hozzá kell számítanunk a gyulai uradalomhoz tartozó, a vár szolgálatára rendelt kisebb falvakat, mint: Szerhet, Turgony, Izsák, Szélhalom, Kétegyháza, Szentbenedek, Boldogfalva. így a települések száma öszszesen meghaladja a 110-et, a lakosság pedig megközelíti a 30000 főt. JEGYZETEK 1. Györffy. Tört. földr., Csánki: Tört. földr., Bácskai: Mezővárosok. 2. Karácsonyi; B. tört., Márkus: B. várni. Adataikat összevetettük OL Reg. Dec. Békés, 9600., 9601. számú filmtári dobozokban taláLható összeírásokkal, j. A lélekszám megállapítása erre a korra vonatkozóan csak becsléssé! történhet. Mivel az összeírások közül a legmegbízhatóbbnak tartott tizedjegyzékek is csak a családfők számát tüntetik fed, az össznépességet becsléssel számíthatjuk ki. Acsády Ignác 5 lélekre becsülte egy-egy család létszámát, Szabó István úgyszintén. Fodor Ferenc viszont családonként 6 főt tételez fel. Kovacsics: Tört. stat. 43. Mi számításainknál Acsády becslését vettük alapuíl. Lásd még: Bácskai: A gyulai 432-454. 4. OL Reg. Dec. Békés, 9600. doboz. 5. Ugyanott. 6. Ugyanott. 7. Mindezeket alótámasztják a névanyag vizsgálatok is. Molnár: Adatok 400. 8. A XVI. században az összeírások legnagyobbrészt adózási célból készültek, alapjuk a jobbágy háztartás, a telek (porta) volt. Három fontosabb csoportjukat különböztet) ük meg: 1. a dicális összeírások, amelyek az állami adó alapjául szolgáltak. Ebbe nem vették fel a vagyontalan lakosságot. 2. Urbáriumok, melyeket a földesúr azért fektetett fel, mert ismerni akarta a vagyonát. Ez minden jobbágyot feltüntetett, de különböző szempontok szerint állították össze. Mivel ezeket a földesurak többnyire magánlevéltáraikban őrizték, az idők folyamán nagyon sok elkallódott közülük. 3. Tized- vagy dézsmajegyzékek, amelyekbe felvettek minden adóköteles terményt és állatot. Ez az összeírás tartalmazta a zselléreket is, akik adó helyett néhány dénárt, ún. kereszténypénzt fizettek. Kovacsics: Tört. stat. E5-X8. 9. Györffy: Tört. földr. 493. 10. OL Reg. Dec. Békés, 9600-9601. dobozok. m. Az erre vonatkozó eltérésekre, bizonytalanságokra hoz példát Molnár: Adatok 401-402. 12. Az 1562-ben tapasztalt ugrásszerű növekedést Földvári István adórovó állítólag felsőbb parancsra elkövetett túlbuzgóságának tulajdoníthatjuk, aki figyelmen kívül hagyva az addigi szokásokat, az adóképességet igen szigorúan ítélte meg és még a tűzkárosíultakat és a szegényeket is megadóztatta. V. ö.: Molnár: Adatok 401. 13. OL Dica j. Conseriptiones portaruim, jí. 14. összehasonlításul itt közöljük a jobbágyság differenciálódására, illetve a zselléresedés folyamatára a következő — országos vonatkozású - adatokat: a XV. században 100 jobbágyra 30-35 zsellér esett, míg a XVII.' században már 70 körül. Kovacsics: Tört. stat. 16. 15. OL Reg. Dec. Békés, Csanád, Zaránd, 9930. doboz.