Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

572/1913- sz- Nagyszénás község elöljáróságától. Bizalmas. Főszolgabíró Űr! Orosháza ... (A jelentés első része felvilágosítást tartalmaz a tekintetben, hogy Czabán előadásait a nyert jóváhagyás alapján tartja, majd folytatódik) ... de mint a mellékelt jegyzőkönyv is igazolja, Czabán Samu az így bejelentett felolvasásokat csak lepelnek használja fel s liceumi felolvasások ürügye alatt politikai célú felolvasásokat és előadásokat tartott s a fennálló társadalmi rend ellen izgatott. . . Manzel Gyula s. k. főjegyző. Tehát Szollár igazgató tovább adta szerepének egy részét Kéry tanítónak. Kéry vállalta a szerepet. Magyarázat: ő tanyai tanító, szeretne bejutni a községbe. Kérynek ez sürgős, mert apósa már szép házat építtetett neki a községben. Kéry több irányban is akart érdemeket szerezni. Nemcsak az igazgatójának te i jelentést, akitől a megbízatást kapta, hanem a községi jegyzőnek is, még pedig - mint a III. okmány végén Szollár a tanfelügyelőnek jelenti - alattomban. Szollár ezen való bosszúságában megírja a tanfelügyelőnek, hogy Kéry ott is beszélt, ahol nein kellett volna. Mánzelt a nép többrendbeli anyagi megkárosításáért el kellett volna és el is akarták csapni; de térden állva könyörgött ő maga is, meg a felesége is, a megkárosított emberekkel visszavonatták a panaszokat és így a jegyző urat csak ezer korona pénzbüntetésre ítélték el. Ez az ember persze, hogy szabadulni akar Czabántól. \ Czabánok felnyitják a nép szemét, felvilágosodott népet pedig nem lehet a Manzel Gyulák módszere szerint közigazgatni. Viszont a mai rendszernek nem Czabánokra van szüksége, hanem Manzel Gyulákra, akiknek a nyaka a főszolgabíró úr markában van. A jelentésekben - noha hazugok - nincs semmi komoly alap a vádemelésre. A tanfelügyelő mégis megindította az eljárást Czabán ellen, akiről 850/913. szám alatt tett feljelentésében ezt mondja: . . . Czabán Samu, aki egyébként a tanteremben kitűnő tanítónak bizonyult, a lakosság körében izgat, miért is tisztelettel kérem, hogy ellene az 1907. évi XXVI. t. c. 14. §-ának I/c. pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt (valamely osztály elleni izgatás) a fegyelmi eljárást elrendelni méltóztassék. Czabán, a fegyelmi szabályzat 11. §-ára hivatkozva, kérte az ellene tett följelentés másolatát „a följelentő nevének elhallgatásával". Ugyanis az állami tanítót följelentő egyén nevét titokban kell tartani és így bárki is felelősség nélkül meghurcolhatja az állami tanítót fölöttes hatóságai előtt. Mikler tanfelügyelő azonban a szabályzat rendelkezése ellenére - még válaszra sem méltatta Czabán ismételt sürgető kérelmeit. Erre Czabán - érthető elkeseredésében - azt írta neki, hogy kénytelen lesz a nyilvánossághoz fordulni. Eredmény: újabb fegyelmi ok „felettes hatósággal szemben tanúsított. . . durva tiszteletlensége címén". Czabán a közigazgatási bizottsághoz és a miniszterhez fordult, hogy utasítsák a tanfelügyelőt a fegyelmi szabályzat tiszteletben tartására. Hasztalan. A tanfelügyelő a közigazgatási bizottsághoz intézett 1208/191;. számú beadványában ragaszkodik törvénytelen álláspontjához, mert a följelentéseknek még névtelenül való közlése is „a feljelentők egyenes elárulása" lenne. Amiben igaza is van: a följelentésekből kiderülne nemcsak a följelentők kiléte, hanem az is, hogy az illetők a tanfelügyelővel egyetértve jártak el. Az iratok másolatát tehát a felsőbb