Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

Czabán Samunak ez a ragyogó logikával, a jogismeret mellett nagy határozottsággal megfogalmazott beadványa is eredménytelen maradt. Mint Somogyi Béla később közölt cikkéből is kiderül, a tanfelügyelő maga bérelte fel a feljelentőket. A szocialista tanítómozgalom harca Czabán igazáért A Czabán ellen indított megtorlás híre a szocialista tanítómozgalomban általános felháborodást keltett. Somogyi Béla „Osztály elleni izgatás és állami spiclitenyésztés" című cikkében tárta először a tanítók elé a fegyelmi eljárás ügyét. Keményen rámutatott Mikler tanfelügyelő eljárására, aki keresztény erkölcsről beszél és közben spicliket nevel. Somogyi is bízott a minisztérium igazságosabb megítélésében. Hangoztatta: Ha Czabánnak baja esik, mellette áll az egész ország tanítósága. (Új Korszak, 1913. április 4.). Az orosházi járás állami és felekezeti tanítói - a fegyelmi eljárás hírének napvilágra kerülése után - 1913. április 12-én az ún. tanítói járáskör (a megyei tanítóegyesület területi szekciója) elnökévé választották meg. Közülük származott az a levél is, amely gyűjtést javasolt az eljárás miatt anyagiak nélkül álló Czabán családjának megsegítésére. (Új Korszak, 1913. április 18.) Országos visszhangja volt a Békés megyei Általános Tanítóegyesület 1913. május 21-én tartott évi rendes közgyűlésén történteknek, ahol a megye pedagógusai parázs hangulatú tüntetéssel álltak ki az üldözött Czabán mellett, a jelenlevő főszolgabíró és az egyesületi elnök terrorizáló magatartásával mit sem törődve. 63 :41 arányban, titkos szavazással elfogadták Czabán Samu indítványát, amely lényegében az 1910-ben felfüggesztett Szabad Egyesület programja volt. Az elfogadott javaslat követelte az új népoktatási törvényt az iskolák államosításával, a hittantanítás visszaszorításával, a kötelező és ingyenes nyolcéves népoktatással, a tanítóképzés államosításával, a tanítók fizetésének felemelésével és így tovább. Különösen Brósz János és Fürst János orosházi tanítók támogatták bátran Czabánt. A jelenlevő tanfelügyelő utóbb így nyilatkozott: „Hát csak szavazzanak, nem nagyon fontos, hogy itt mit határoznak!" (Új Korszak, 1913. május 30. „Új harcok előtt. A Szabad Egyesület diadalai.") Czabán és a javaslata alapján született Békés megyei határozat állt az országos szövetség tanácsának 1913. július 7-én tartott közgyűlése középpontjában is. Hivatalos mesterkedésekkel ismét a Czabán előtt elnökösködő, korrupt és a minisztérium érdekeit kiszolgáló Moussong Gézát tették meg az országos szövetség elnökévé. Moussong botrányos körülmények között akadályozta meg a Békés megyei határozat tárgyalását. Czabán és Brósz János a terrorisztikus módszerekkel vezetett közgyűlés határozatai ellen a minisztériumhoz fellebbezett. (Új Korszak, 1913. július 11. „A szövetség-tanács közgyűlése." „Az elsikkasztott indítványok." 1913. augusztus 29. „Föllebbezés az Országos Szövetség folyó évi július j-iki közgyűlésének határozatai ellen".) Időközben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elutasította Czabán előbb közölt fellebbezését és 1913. június 30-án a fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendelte el. (BML Békés vm. Közig- Biz. ir. XI. 762/1913. alapsz. 1867/1913. ikt. sz.) Mint az Új Korszak hírül adta, Czabán Samu a hajszába belebetegedett, régi, ideges gyomorbaja kiújult. 1913 szeptember elején a budapesti orvosegyetem 11 belgyógyászati klinikáján feküdt. A kartársi szolidaritás szép példájaként ismeretlenül és név jelzésével számosan küldtek segítséget családjának. (Új Korszak, 1913. szeptember 13. „Czabán Samu beteg". 1913. október 10. „A tanítói szív".) Két hónap múlva, Nagyszénásra visszatérve, az üldözött szocialista pedagógus szép levélben