Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL i. A község és a megye urai felfigyelnek a Nagyszénásra került radikális tanító politikai tevékenységére Czabán Samu - mint láttuk - 1911. szeptember i-i hatállyal, azaz a tanév kezdetével került Nagyszénásra, a belterületi állami elemi iskola tanítójaként. Áthelyezése nem jelentett törést a radikális tanítómoz,galomban betöltött szerepében. Nagyszénáson szer­zett tapasztalatai - szinte ugyanúgy, mint Klopódián, ahol a nagybirtok urai üldözték ­hamar megmutatták, hogy ebben a községben a főjegyző, a két pap és az uradalmi tisztek egymást mindenben támogató kis csoportja kezében van a hatalom, rájuk hallgat a főszolgabíró és a csendőrség is. A zsellérközség tíz pedagógusa a helybeli urak kiszolgáltatottja, gerincüket megtörte a mindennapos megalázkodás. A nagyszénási élet keserűsége is vezette, amikor négy hónappal idehelyezése után a tanítósorsot jellemezte: „. . . a tanító mindenkinek egyformán csizmatalpja, meg­alázottja, lenézettje, a legszolgalelkűbben teljesítette rabszolgát nevelő feladatát s kész eszköze volt az uralkodó osztály s a papság tekintélye-hatalmának; amidőn tanításaival s példaadással igazolta az uralmi viszonyok istentől való rendeltetését, történelmi hiva­tását; buzgón terjesztette azok változhatatlanságának hazug tanait, s megvetette, le­nézte a népet, akit nem érdemes testvérül fogadni, mert »hálátlan« (Új Korszak, 19J2. január 12. „Új év, régi küzdelem".) A tanítómozgalom baloldaláról ismert Czabánt a községet kormányzó és minden „lázító" megnyilvánulástól rettegő, szűk klikk kezdettől fogva gyanakvással figyelte. Miután Czabán - mint a kötetünkben olvasható 1917-es visszatekintésében maga is el­mondja - kezdettől fogva szóvátette az iskolavezetés igazságtalanságait, a gyerekek ütés-verését, a tantestületben meghonosított dáridókat, ellenfelei keresték az ürügyet arra, hogy befeketítsék, lehetetlenné tegyék. 1911 őszén megindultak a kisebb ügyek miatti feljelentések Czabán ellen a tanfelügyelőhöz- Czabán ugyancsak a tanfelügyelő­höz tett panaszt az iskola életében mutatkozó brutális jelenségek miatt. 191 1. december 8-án Czabán Samu javaslatára fogadta el az Állami Tanítók Orszá­gos Egyesületeitek közgyűlése azt a határozatot, hogy ha a fizetésrendezés ügyét a kor­mány nem oldja meg, a tanítók 1912. január i-től kezdve távolmaradnak minden is­kolán kívüli tevékenységtől. (A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900­1920. i. m. 65.) Egyúttal kimondták az általános, egyenlő és titkos választójogért folyó küzdelem támogatását is. A nagyszénási tanítóságból mindössze Czabán és Alexay Anna tanítónő állt ki nyíltan e határozatok mellé. Czabánt a minisztérium már ekkor megfenyegette. 1912 januárjában Mikler Sándor megyei tanfelügyelő látogatást tett a nagyszénási állami iskolában - minden bizonnyal Czabán után érdeklődött első­sorban. Jelentésében egyelőre nem támadta a tanítót. Látogatása eredményét így sum-

Next

/
Thumbnails
Contents