Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)
I. BEVEZETŐ
A vázolt gazdasági és társadalmi viszonyok értbetővé teszik, hogy Nagyszénáson a földtelen néptömeg és az uradalmakat, a rendszert kiszolgáló vékony réteg, a „nadrágos" emberek ellentéte a környéknél is feszültebb volt, az osztályok szembenállását a zsellérközség lakosságának földszerző törekvései - éppen eredménytelenségük miatt - tovább mélyítették. Nagyszénás földje éppen ezért lett a viharsarki agrárproletár küzdelmek egyik legkorábbi színtere. Itt robbantak ki Békés megye legkorábbi aratósztrájkjai: 1853-ban és 187z-ben már tömeges munkamegtagadásokra került sor a szénási uradalmakba szerződtetett aratók között. 26 Amikor 1890-ben megindult az ipari munkásság szocialista mozgalmához kapcsolódó földmunkás szervezkedés a Viharsarokban, a nagyszénási cselédek, napszámosok, részesmunkások tömegesen csatlakoztak hozzá. Az orosházi és a csorvási agrárproletárok támogatásával 1891. március 8-án megalakult a nagyszénási munkáskor, amelynek rövid idő alatt -J08 tagja lett? 1 A helyi uradalmak cselédsége a szocialista sajtóban panaszolta el az urasági ispán basáskodását. 28 Az 18 91. május i-i orosházi agrárszocialista megmozdulás utáni napokban Nagyszénáson is kisebb zavargás történt: A község munkásainak egy része a részes aratás feltételeinek javítását követelte. 29 Mozgolódtak az uradalmi cselédek is; Nagyszénáson és Szenté tornyán 45 bérest letartóztattak s a nagybirtok védelmére egy szakasz huszárt helyeztek el a Károlyiak egyik majorjában^ 9 Az elégedetlenség levezetésére a hatóságok azt ígérték, hogy a Temes megyei kincstári pusztákon földet adnak a telepítésre jelentkezőknek. Szénáson 8 3 családfő iratkozott fel azonnal. Hamarosan kiderült, hogy az ígéret csak taktika volt, föld nincs. 3í Az uralkodó osztály terrorisztikus rendszabályok sorával kényszerítette illegalitásba az agrárszocialista mozgalmat, de az 1891-ben elindult szervezkedést Nagyszénáson sem tudta megfojtani. 1894-ben a munkások megalakították a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetét? 1 Amikor a földmunkásmozgalom két irányzatra szakadt, a szénásiak a radikális Várkonyi-szárnyhoz csalakoztak. küldöttük ott volt a Független Szocialista Párt alakítását előkészítő 1897. február 14-16-i nevezetes ceglédi kongresszuson^, és az ott elfogadott program hatására 1897 nyarán Nagyszénás is újabb arató sztrájkok színhelye lett?' 1 1898-tól kezdve a helyi szocialista mozgalom átmenetileg visszaesett, bár Várkonyi befolyása továbbra is megmaradt'.^ A nagyszénási agrárszocialista szervezkedés újabb fellendülése 1906-hoz, a szociáb demokrata Földmunkásszövetség létrejöttéhez kapcsolódik. A szövetség helyi szervezete a legelsők között alakult meg, és 1907 elején már 255 tagja volt. 36 1906-ban ismét tömeges aratósztrájkok, 1907-ben cselédbérkövetelések robbantak ki a községben? 7 A sztrájkok hatására 1907-ben a hatóság betiltotta a Földmunkásszövetség helyi csoportjának működését. 38, A mozgalom ez,után ismét illegalitásba szorult. Amikor Czabán 26. Szabó Ferenc: Korai aratósztrájkok Békés megyében 1853-ban. = Békési Élet, 1971. 3. sz. 476-483. Szabó Ferenc: Az első nagy aratósztrájk Békés megyében (1872). = Békési Élet, 1967. 3. sz. 35-39. 27. BML Békés vm. főisp. ir. kigyűjtött munkásmozg. ir. 950/1891, 1103/1891. alapsz. (Reiszig Ede kormánybiztos 1891. június 2-i feljegyzése.) Népszava, 1891. március 8. Közjóiét, 1891. április 25. 28. Közjólét, 189 1. május 9. 29. BML Békés vm. főisp. ir. kigy. munkásmozg. ir 1103/1S91. alapsz. (Reiszig id. feljegyzése.) 30. BML Békés vm. főisp. ir. 367/1891, 325/1891. 31. Orosházi Újság, 1891. május 23, május 31, június 7. 32. BML Békés vm. alisp. ein. ir. kigy. munkásmozg. ir. 3/1895. 33. Földmívelő, 1897. február 19. 34. BML Békés vm. főisp. biz. ir. 143/1897. 35. A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1902. évben. Bp. 1903. 36. Világszabadság, 1906. január 27, 1907. február 16. 37. Békés vm. Hivatalos Lapja, 1906. 239-243. Világszabadság, 1907. január t«. 38. Békés vm. Hivatalos Lapja, 1907. 241. IS