Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

I. BEVEZETŐ

Mindössze 7 iskolában dolgozott nyolcnál több tanító!)^ A nagyszénási állami elemi iskola 2 tanerővel 1899-ben nyílt meg a belterületen. A tanítólétszám fokozatosan emelkedett, 1910 körül 7-8 volt. 1913-ig három külterületi állami elemi iskola is megnyílt a nagyszénási határban}*A népoktatás fentebb vázolt helyzete miatt a haladó erők sorozatos bírálattal illették a dualizmus korának kormányait}

2 A tanítók, tanárok haladó szellemű tömörítésében a polgári radikalizmus kiváló képviselői, akik szocialista célkitűzéseket is vállaltak, 1906-tól kezdve maradandó eredményeket értek el. Ebben az évben indult el az Új Korszak c. tanítólap, Somogyi Béla és Zigány Zoltán vezetése alatt. 1906 őszén alakult meg a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete (MTSZE). Az iskolák államosítása, a hitoktatás kiszorítása az iskolákból, a tanítói fizetések rendezése, - ezek voltak az Új Korszak és a MTSZE programjának fő pontjai. 1910-ben a kormány a MTSZE-t felfüggesztette. Ettől kezdve az 1907-ben megszűnt, de 1910-ben újraindult Új Korszak képviselte a radikális célkitűzéseket. E lappal és annak gárdájával került kapcsolatba és barátságba Czabán Samu}^ A Szociáldemokrata Párt a századforduló után komoly figyelmet szentelt a népoktatás kérdésének. Somogyi Béla és Kunfi Zsigmond, a párt két kiemelkedő kultúrpolitikusa {Kunfi 1908-ban jelentette meg Népoktatásunk bűnei c. nevezetes munkáját) által propagált szociáldemokrata elképzelések lényegében megegyeztek a MTSZE proaramjával.

1

'' A szocialista tani tó mozgalom akkor kapott igazi politikai töltést, amikor az uralkodó osztályok jobboldala próbált felülkerekedni és ellenében 1912-ben tetőpontra jutott az általános, titkos választójogért folyó küzdelem. Ebben a szocialista mozgalom és a haladó polgári erők szövetségre léptek. A tömegek nyomására az SZDP a tömegsztrájk megszervezésére kényszerült a háborúra készülő, reakciós Tisza-kormány ellenében, de reformista vezetői ettől végül is visszaléptek. A világháború kirobbanása utáni hatósági terror, amelynek része volt Czabán félreszorítása is, a tanítómozgalmat is elnémította, bár csak átmenetileg, néhány esztendőre. Nagyszénás és a helyi szocialista mozgalom 1914 előtt Nagyszénás területén már a középkorban is falu állott, amely 1596-ban a törökdúlás során elpusztult. A szénási föld a török kiverése után, 1720-ban, a Harruckern-családé, majd 1798-ban a Károlyiaké lett.

1:> A Károlyiak munkaerőszükségletének biztosítása céljából 1818-ban 200 telekből álló falut telepítettek a mai külterület keleti részére. A zsellérközség lakóival 6 évenként újra szerződött az uradalom, létük folytonosan bizonytalan volt. 1845-ben orosházi zsellérek szerződtek a szénási puszta használatára}

6 1848-ban mindkét csoport saját magára is érvényesnek tekintette a jobb ágy felszabadító törvényeket. A megye urainak nem hitték el, hogy azok a szerződéses zsellérekre nem 10. BML Békés vm. alisp. ir. 22793/1924. 11. Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatásának története. Békéscsaba, 1933- 137

_1

3912. Felkai László: A dualizmus közoktatásügyének bírálata a haladó sajtóban. Bp. 1959. 13. Bihari Mór: Zigány Zoltán, a radikális tanítómozgalom vezetője. = Pedagógiai Szemle, 1964. 11. sz. 1042-1048., Köte Sándor: A tanítómozgalom új vonásai az első világháború előtti években. = Pedagógiai Szemle, 1965. 5. sz. 458-465., Köte Sándor: Közoktatásügyi reformtörekvések az első világháború előtti években (1910-1914). = Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp. i960. 607-643. A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900-1920. írták: Bihari Mór, Both Béla stb. Bp. 1958. 41-7714. Köte Sándor: i. m. (A magyarországi munkásmozgalom . . .) 166. 15. Karácsonyi János: Békés vármegye története II. Gyula, 1896. 300-303 16. BML Békés vm. alisp. ir. 612/1848. Hanzó Lajos: A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán. = A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, i960. 22.